1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katolikus egyháznagyok - Mihályi Viktor

Í6 teljesen megtanult magyarul. Majd a Pázmáneumba Bécsbe került s elnyervén a hittudorságot, a zágrábi egyetemre teológiai tanárrá nevezték ki. Kezdetben ellenzéki volt; később Rauch Lévin báró bán alatt a pártok fúziójakor kinevezték zenggi és modrusi püspökké. Az egyházpolitikai törvények tárgyalására gyakran feljött Budapestre ; 1893-ban zágrábi érsekké nevezték ki. Fölszentelése 1894. március 17-én történt. 1896-ban belső titkos tanácsos lett. A boldogságos Szűz Máriáról nevezett topuszkói apát; berzencei örökös főispán, Ivanicgrad és Zengg szabad királyi városok díszpolgára. Mihályi Viktor gyulafehérvári és íogarasi g. k. érsek és metropolita született Joódon, Máramarosmegyében 1841 május 19-én. Érettségi vizsgát Kassán tett 1857-ben. Két évig hallgatta a bölcsészeti tanulmányokat, mire négy évig a teológiát Rómában a »Colleggio Urbano de Propaganda Fide« intézetben mint a »Pontificio Colleggio Greco di S. Atanasio« növendéke hallgatta ; teológiai doktorrá ugyanott 1863-ban avatták. Áldó zárrá szentelték 1863 november 8-án Rómában a Szent Atanázról címzett görög templomban. A szamosújvári papnevelőben mint tanulmányi felügyelő, valamint az egyházi történelem és a kánonjog tanára működött 1869 tavaszáig ; azontúl a gyulafehérvári és íogarasi érsek oldalán mint titkár volt tevékeny Balázsfalván, úgyis mint érseki szentszéki ülnök, másodfokú házassági törvényszéki bíró és számvevőségi jegyző. Az érseket úgy a főegyházmegye lelkészeiéinek látogatásában, mint a vatikáni szent zsinatra 1869-ben tett útján elkísérte. Címzetes esperessé kinevezték 1873 elején. Lugosi püspökké ("> Felsége 1874 november 25-én nevezte ki, a pápa pedig 1874 december 2r-én prekonizálta. Püspökké szentelte Vancsa János érsek 1875 február r4-én az érseki székesegyházban Balázsíalván. A lugosi egyházmegyét 1875 március 7-étől 1895 április 25-éig kormányozta Több ízben beutazta Olasz-, Franciaés Németországot. XIII. Leo pápa házi prelátusává, pápai trónállóvá és római gróffá nevezte ki. A lugosi egyházmegye öt templomát szentelte fel és száznál több lelkészeiében tartott