1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - IV. A ref., továbbá az ág. h. evang. és az unitárius egyház méltóságai, illetve hivatalnokai - Kún Bertalan

[V. A REF., TOVÁBBÁ AZ AG. H. EVANG. ÉS AZ UNITÁRIUS EGYHÁZ MÉLTÓSÁGAI, ILLETVE HIVATALNOKAI. Kún Bertalan tiszáninneni ref. egyházkerületi püspök 1817.január 21-én Felsö-Nyárádon, Borsodmegyében született. Otthon, majd Beregszászon és Miskolcon végezte iskoláit ; ez utóbbi helyen mint bölcsészettanulót köztanítóvá választották. 1836-ban Sárospatakra ment s ott három évig hallgatta a hittudományokat. 1839-ben magánnevelö volt Abaujban. 1842-ben papi vizsgáját letéve, állomást foglalt el s innen sorba látogatta a bécsi hittudományi intézetet, a lipcsei, hallei és berlini egyetemeket, honnan 1844-ben tért vissza. Az abauji egyházmegye 1845-ben aljegyzővé, a miskolci egyházközség 1850-ben lelkészévé választotta. 1857-ben egyházkerületi aljegyzővé, 1860-ban főjegyzővé választották meg. 1866-ban a tiszáninneni egyházkerület szuperintendense letl s mint hivatalban egyik legidősebb egyházfőnök, tagja a főrendiháznak. Egyházi elnöke az egyetemes konventnek. A sárospataki lelkészképesítö vizsgálati bizottság elnöke ; elnöke még a miskolci ref. egyházkerületi felsőbb leányiskola felügyelő-bizottságának, egyházi fögondnoka a sárospataki ref. főiskolának. A miskolci Nemzeti színház r.-t. igazgatósági tagja. 1870-ben királyi tanácsosi címet kapott. 1892-ben hosszú és hü szolgálatai jutalmául ö Felsége a Lipót-rend középkeresztjét adományozta neki. Irodalmi működése szonoklati s egyházi irataiból és néhány röpiratból (Visszhangok a vegyes házasságok ügyében, 1844., A papi jellem rajza, Egyetemes papság, Egyházi szónoklattan stb.) áll.