1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - VI. A Kir. Kúria elnöke, másodelnöke, a kir. közigazgatási Bíróság elnöke, másodelnöke és a Budapesti Kir. Itélőtábla elnöke - Csathó Ferenc

70 elnöki fogalmazó 1872-ben köszönt le, hogy ügyvédi gyakor latol folytasson. Mint ügyvéd ;iz első öt esztendőben Hodossy Imre mellett volt joggyakorlaton s Budapesten folytatott tizennégy évi ügyvédi gyakorlat után 1886-ban bíróvá nevezték ki az akkori pénzügyi közigazgatási bírósághoz. E bíróság átszervezésekor, 1897-bcn lett a mostani közigazgatási bíróság bírája, 1903-ban tanácselnöke s Latkóczy Imre lemondása után 1909-ben másodelnöke, lilénkén működik társadalmi és egyházi téren. A hatvanas évek végén egyik megalapítója volt a balatonfürcdi szeretetháznak. 1887-ben megválasztották a tolnai református egyházmegye gondnokává. A pesti református egyháznak 1883-ban presbitere, 1894-ben egyik gondnoka lett. Tiszteletbeli íögondnoka azonkívül a losonci református egyháznak, választmányi tagja az országos protestáns patronázscgyletnek és az országos árvaegyletnek, elnöke a keresztyén ifjak egyesületének s igazgatósági tagja a Baldácsy-féle protestáns alapítványnak. Ismételten tagja volt a református zsinatnak és a református egyetemes konventnek. A közjogi és törvénykezési bizottságnak s a királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróságnak tagja. Csathó Ferenc, a budapesti királyi ítélőtábla elnöke, Nagyváradon született 1845. június 29-én. Középiskolai tanulmányait a nagyváradi premontrei főgimnáziumban, a jogot szülővárosában és a pozsonyi jogakadémián végezte. Tanulmányainak befejeztével 1868-ban Nagyvárad város aljegyzőjévé, egy évvel később pedig városi tanácsossá választották meg. 1871-ben a királyi bíróságok szervezése alkalmával a nagyváradi törvényszéknél albiró, röviddel utóbb pedig törvényszéki bíró lett. 1881-ben e minőségében a budapesti kii. ítélőtáblához rendelték be és 1884-ben ítélőtáblai bíróvá nevezték ki. 1891-ben a királyi táblák decentralizációja alkalmával a debreceni királyi táblán tanácselnök, 1893-ban kúriai bíró, 1896-ban a marosvásárhelyi ítélőtábla elnöke, három évvel később pedig a szegedi királyi ítélőtábla elnöke lett. 1901. április 13-án kúriai tanácselnökké nevezték ki és