1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - VI. A Kir. Kúria elnöke, másodelnöke, a kir. közigazgatási Bíróság elnöke, másodelnöke és a Budapesti Kir. Itélőtábla elnöke - Wlassics Gyula

67 bizottságnak. 1909-ig a Magyar Jogászegylet elnöke volt. A magyar jogtudomány fejlesztésének munkájában mint jogi szakíró is tevékenyen részt vett. 1910 januárjában az alakítandó Lukács-kabinetben igazságügyminiszterré volt kiszemelve. Ugyanez évben a király Bernáth Géza nyugalomba vonulása után a királyi kúria másodelnökévé nevezte ki s e méltóságánál fogva foglal helyet a főrendiházban. Wlassics Gyula, a közigazgatási biróság elnöke, 1852. március 17-én született Zalaegerszegen. A középiskolát Nagykanizsán és Budapesten, az egyetemi tanfolyamot pedig Budapesten és Bécsben végezte s azután Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett. Már 1875-ben állami szolgálatba lépett s a törvényszéknél, a királyi táblánál és az igazságügy minis/t éríumban működött. 1882-ben komáromi és később budapesti alügyész lett. de e minőségében is mindig az igazságügyminisztérium kodifikatórius osztályában működött. Rövid idő múlva igazságügyminiszteri titkár és később budapesti helyettes kir. főügyész lett. Az igaaságügyminisztériumban a bűnvádi eljárás kodiíikációjával foglalkozott, ezenkívül a királyi táblai és bírói szervezeti törvények előadói tervezetét és egyéb törvénytervezeteket készített el. Az első Wekerle-kabinet megbízta annak idején a hatásköri bíróságról és eljárásról szóló törvénytervezet elkészítésével, amit teljesített is. Irodalmi működésének és a kodifikációban tanúsított szakértelmének méltánylásául 1891-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. 1892-ben a csáktornyai kerület országgyűlési képviselőjévé választotta s mint ilyen a képviselőháznak az igazságügyi és közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslat tárgyában kiküldött bizottságaiban buzgó tevékenységet fejtett ki. Ezenkívül a képviselőházban előadója volt a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatnak. Nagyobb munkát írt a pénzbüntetés jogi természetéről, a bűnvádi eljárás alapelveiről, új irányokról a büntető jogban stb. A bünkisérlet és bevégzett bűncselekmény című. és A tettesség és részesség tana című nagy kétkötetes munkáját (mely [893-ban tetemesen átdolgozva 11. kiadásban is megjelent) a 5*