1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - V. Az ország zászlósai, a pozsonyi gróf és a két koronaőr - Wesselényi Miklós báró

B2 jesen visszavonultan élt Cenkens csak 1876-ban fertötavi kőkori lelete alkalmával adott ismét életjelt magáról. Azidöben fogamzott meg benne a középázsiai expedíció eszméje. Az útra úgy készült, hogy nem tér vissza többé. Atyja kéziratait az akadémiának, ereklyéit a múzeumnak adta s 1877. december 4-én útnak indult ; kísérői voltak : Lóczy Lajos, Kreitner hadnagy és Bálinth Gábor, aki csakhamar visszamaradt. Bejárta Indiát, Japánt, Jávát, Borneót, Kina nyugati részét s bár Tibet fővárosáig, Lhasszáig, nem jutott el, az expedíció mégis nagyszerű eredményre vezetett. Grosvenor és Cooper után ö volt az első, akinek sikerült Yúnnanon át keresztülhatolni és úgy jutni el Kínából Hátsó-Indiába. Huszonnyolc hónapig tartott útja, melyért 1880-ban azzal jutalmazta a tudományos akadémia, hogy tiszteletbeli tagjai sorába emelte. 1883-ban a tudományos akadémia igazgatóságába választották be. 1890-ben jelent meg ázsiai útjáról írt müvének I. kötete 1892-ben a II. kötet. 1897-ben titkos tanácsos lett ; több nagy rendjel birtokosa. Az ezredéves ünnepségek alkalmával a budapesti tudományegyetem és a kolozsvári egyetem tiszteletbeli bölcsészetdoktorrá nevezték ki. 1901-ben Szlávy József helyére koronaőrré választották. Tagja a pénzügyi bizottságnak, az Erzsébet királyné emlékszobra országos bizottságának, a királyi és országos Legfőbb fegyelmi bíróságnak. Wesselényi Miklós báró koronaőr 1845. december 13-án Zsibón született. Nevelését otthon nyerte ; azután a kolozsvári ref. kollégiumban tanult, majd Bothál Ferenc nevelő felügyelete alatt Berlinbe utazott és az ottani egyetemen fejezte be tanulmányait. Hazatérve, tevékenységét nagyterjedehnü birtokai rendezésére fordította ; emellett Szilágymegye közügyeiben tevékenyen részt vett, a magyarosítás céljából kulturegyletct alapított, amelynek élén áll s mely a Wesselényi nevet viseli. 1888. október havában Szilágymegye főispánjává nevezték ki. Felesége Bánffy Ágnes grófnő. A főrendiháznak örökös jogon is tagja, ö Felsége 1898. október 24-én a Lipót-rend lovagkeresztjével, 1902. szeptember 12-én pedig a 11. osztályú vaskoronaremldel tüntette ki. [899. óta