1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - V. Az ország zászlósai, a pozsonyi gróf és a két koronaőr - Széchenyi Béla gróf

61 szeniorátus törvényes hitbizományi birtokosát a pozsonyi grófi és örökös várkapitányi cím és az azzal járó jogok adományozásával tüntette ki. Védnöke a Pozsonyi művészeti társaságnak. Elnöke a gazdasági egyesületen kivül a Pozsonyi közművelődési egyesületnek, a Pozsonyi szépitö-egyletnek és a Magyar földhitelintézet vidéki bizottságának. A családi koridösbségi hitbizománynak félszázadon át gondnoka. A megyei törvényhatóság és a közigazgatási bizottság s több albizottság tagja. A Vörös-kereszt, a Felsömagyarországi Közművelődési Egyesület, a Kárpát-Egylet és a városi védúri bizottság tagja és különféle kaszinók igazgatósági tagja. Széchenyi Béla gróf koronaőr 1837. február 3-án Budapesten született az Ullmann-féle házban, a későbbi Europa-szállóban, ahol akkor szülei laktak ; a halhatatlan Széchényi István gróf fia. Gyermekéveit Budapesten és Cenken töltötte házi nevelök mellett, kiknek egyike Podhorszky Lajos, az ismert tudós volt. A vizsgákat is otthon tette le tizenhét éves koráig soproni tanárok előtt ; tizennyolc éves korában Berlinbe, majd Bonnba ment s a jogi és államtudományokat hallgatta. Tanulmányai végeztével Angliába utazott. 1857-ben nagyobb külföldi útra indult testvére Ödön, Zichy Jenő és Károlyi Gyula grófok társaságában. Huszonkét éves korában megkinálták a főispánsággal, de nem fogadta el. 1860. április 8-án atyját Döblingben elérte tragikus végzete, egy nappal fiának Bécsbe érkezése előtt. 1861-ben rövid ideig mint Sopronmegye egyik kerületének képviselője szerepelt, de 1862-ben ismét külföldre utazott és ekkor Károlyi Gyulával Amerikát látogatta meg. Ez útjáról munkát írt, melyet Károlyi Gyula grófnak ajánlott ; ez volt első kisérlete az irodalom terén. 1865-ben kismartoni képviselő. 1867-ben és 1870-ben oroszlánvadászatokra három expediciót tett Algírban ; erről leveleket irt a Vadász- és Versenylap-ban. 1870-ben megnősült ; Erdődy Lajos gróf leányát, Hannát, vette el, akitől két leánya született. Felesége azonban két év múlva meghalt ; földi maradványai számára a hires cenki hársfasor végében gyönyörű mauzóleumot emeltetett. (")t esztendeig a világtól tel-