1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - V. Az ország zászlósai, a pozsonyi gróf és a két koronaőr - Széchenyi Gyula gróf - Festetics Tasziló gróf

56 meg aranylakodalmát. E házasságból öt gyermekük született, köztük Aladár, volt ő Felsége személye körüli miniszter. Tagja a közjogi és törvénykezési, valamint a felirati bizottság nak ; az igazoló bíróság elnöke. Széchenyi Gyula gróf kir. főlovászmester 1829. november 11-én született; harmadszülött íia néhai Pál gi óinak. Iskoláit Szombathelyen végezte. 1848-ban hadnagy lett a Palatínus-huszároknál; Windischgraetz hadseregével a prágai forradalom leverése után Bécsbe, ennek bevétele után pedig az Olaszországba indult sereghez ment. A marcali uradalomnak lévén ura, a hatvanas években élénken részt vett Somogymegye politikai és társadalmi mozgalmaiban s marcali kastélyában találkoztak Somogymegye notabilitásai és döntöttek a megye ügyeiben. Egyik alapítója volt e megye gazdasági egyesületének. Wenckheim Béla báró belügyminiszterségc alatt Sopronmegye főispánjává, majd pedig Beust külügyminiszter korában udvari tanácsossá nevezték ki a külügyminisztériumba. Néhai József főherceg honvéd-főparancsnokká történt kineveztetésével hozzá került mint főudvarmester. Első neje Zichy-Ferraris Karolin grófnő 1871-ben elhalván, 1875-ben nőül vette Klinkosch Paulát, aki 1901-ben elhunyt. Öt gyermeke van ; Paula leánya Aehrenthal-Lexa Alajos gróf közös külügyminiszter felesége. Uradalma egyik mintagazdasága a megyének ; vadasa híres ; fácánvadászatai nevezetesek. Nyáron át Reichcnauban tartózkodik. A főrendiháznak zászlósúri minőségén kívül a cenzus alapján is tagja. 1857-ben kamarási, 1868-ban belső titkos tanácsosi méltóságot kapott. 1900. március 29-e óta ö Felsége személye körüli miniszter volt három évig és három hónapig ; Széli Kálmánnal együtt ő is beadta lemondását. Az első osztályú vaskorona-rendet és több idegen rendiéit kapott. 1903-ban ö Felsége az arany gyapjas-rend lovagjává emelte. Tagja a pénzügyi bizottságnak. Festetics Tasziló gróf kir. főudvarmester 1850. május 5-én született; legidősebb fia néhai Festetics György gróf volt miniszternek és koronaőrnek. Ifjabb éveiben hosszabb