1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - IV. A ref., továbbá az ág. h. evang. és az unitárius egyház méltóságai, illetve hivatalnokai - Laszkáry Gyula

50 évvel később a dunántúli szuperintendencia világi főfelügyelőjévé lett. 1874-ben Nyitramegye verbói kerülete országgyűlési képviselőnek választotta. Eleinte a középpárthoz csatlakozott, mely Ghyczy Kálmán alatt alakult meg, de midőn Ghyczy pénzügyminiszterré lett, nem követte őt tovább ; egyik párthoz sem csatlakozott. Atyja 1875-ben elhalálozván, a politikai pályától egy ideig visszavonult, átvette a hitbizományi és több évig az ősi birtok rendezésére fordította tevékenységét. Midőn 1878-ban Bosznia és Hercegovina okkupációja alkalmával Földváry Mihály pestmegyei alispán megtagadta a kormány rendeleteinek végrehajtását az előfogatok ügyében, megjelent a megye augusztusi közgyűlésén s védelmére kelt az alispán eljárásának. 1882-ben a gyöngyöspatai kerület képviselője lett és a közjogi ellenzékhez csatlakozott. Az ágostai evangélikus egyház főfelügyelőjévé Radvánszky Antal báró helyébe ennek halála után választották meg. Egy ideig a főrendiházban szerepelt mint a közjogi ellenzéki elvek hirdetője. 1887-ben a békéscsabai kerület választotta meg függetlenségi párti programmal képviselővé. A következő választásokon már nem lépett fel, hanem ismét a főrendiházban foglalta el helyét, ahol a Fejérvárykormány idejében a főrendiházi ellenzék vezéreként szerepelt. Tevékenyen részt vett a nemzeti ellentállásban. 1910. elején a bankkérdés miatt kettészakadt függetlenségi és 48-as párt egyesítése körül fáradozott. A közjogi és törvénykezési s a felirati bizottság, valamint a közigazgatási fegyelmi és az igazoló bíróság tagja. Laszkáry Gyula, a dunánirmeni ág. ev. egyházkerülel felügyelője. Draskóczi és laszkári Laszkáry Gyula ősrégi család sarja, 1839. október 11-én a hontmegyci Ipolynyéken született. Gimnáziumi és jogi tanulmányait magánúton végezte ; a jogot Hunfalvy Pál és Csengery Antal adták neki elő Budapesten. Itt részt vett az 1858—59-i tüntetésekben és barátját, Forinyákot, mellőle lőtték agyon. Mint húszéves ifjúnak Hontmegyében a pátens elleni mozgalomban feltűnő szerepe volt. A katonai szolgálat alól atyja az abszolutizmus