1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - IV. A ref., továbbá az ág. h. evang. és az unitárius egyház méltóságai, illetve hivatalnokai - Baltik Frigyes - Zelenka Pál

17 bizottságban mint tag és jegyző működött; 1873-tól az egyetemes törvényszéknek, 1876-tól a teológiai akadémiai bizottságnak, 1880-tól a zsinati és 1882-töl az egyetemes bizottságnak tagja volt. Kiválóan áldásos működést fejtett ki az evangélikus egyetemes gyámintézet érdekében, melynek számadásait 1865 óta ö állította össze és 1867-töl 1886-ig rendes jegy zöje volt, 1886 óta pedig annak majdnem valamennyi 35 esperesség szavazatával megválasztott elnöke. Mint ez egyesület képviselője 1878-ban, 1882-ben és 1885-ben részt vett a Gustav Adolf-egyesület főgyülésein Németországban. Sokoldalú érdemei méltánylásául a hegyaljai egyházmegye 1886-ban főesperesének s ugyanakkor az egyetemes gyámintézet rendes elnökének, a tiszai egyházkerület pedig 1890-ben püspökévé választotta. 1890 decemberétől a főrendiház rendes tagja volt 1895-ig ; az egyházpolitikai kérdések tárgyalásában élénken részt vett. 1891-ben a magyarhoni ev. egyházegyetem képviseletében részt vett Wittenbergben a német császári ház költségére megújított Luthertemplomnak újra felavatásánál. Az 1891—1894. években megtartott zsinati üléseken mint tag és mint elnökhelyettes, mint egyik előadó és szónok szintén tevékeny részt vett. 1895-ben az új alkotmányra való tekintettel is püspöki állásáról s főrendiházi tagságáról is végleg lemondott, azonban mert az egyházkerület bizalma két egyház szavazata híján az egyházközségek mindén szavazatával kifejezte bizalmát irányában, újra elfoglalta az állást és azt máig is betölti. 1896-ban egyetemes gyámintézeti állásáról lemondott, melynek elfogadásakor az egyetemes gyámintézet közgyűlése Pozsonyban tiszteletbeli elnökséggel tüntette ki. 1898. október 31-én ugyancsak a magyarhoni ev. egyház küldöttjeként Jeruzsálemben az első evang. templom felavatásánál a német császár és császárné jelenlétében szemé lyesen vett részt s ugyanakkor bejárta Palesztina délvidékét. Afrikát Kairóig és Olaszországot. Müvei: A miskolci ev. egyház százados emléke 1882—1882. Emléklapok címen megírta az evang. egyetemes gyámintézet történetét; az 1790—91-i vallásügyi törvény emlékére megírta a, hazai protestantizmus rövid történetét ; ö alapította 1884-ben és 1887-ig szerkesztette a >Gyámintézet« c lapot ; 44 év óta szerkeszti a miskolci