1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Ugron Gábor

453 posszidens polgármesterrel szemben néhány szóval kisebbség­ben maradt. Thaly Kálmán halála után 1909-ben szülővárosá­nak I. kerülete nagy többséggel országgyűlési képviselővé választotta függetlenségi program alapján ; hasonlóképen az 1910-i általános választásoknál. A Justh-párt tagja. Helyet foglal a közig,izgatási bizottságban. Ugrón Gábor (Szilágymegye, Szilágysomlyó kerület) 1847-ben Udvarhelyszék Szombatfalva községében született. Iskoláit Székelyudvarhelyen, a jogi tanulmányokat pedig a bu­dapesti és bécsi egyetemen végezte. Jogász-korában Budapesten Bartha Miklóssal ördögborda című humorisztikus ellenzéki lapot szerkesztett. A bírói és állami vizsgákat letévén, 1869-ben egyévi önkéntes lett a József főherceg nevét viselő gyalogezred­ben. Azután Budapesten és szülőhelyén tanulmányokkal és az irodalommal foglalkozott. 1871-ben Franciaországba sietett, hogy ott a köztársaság javára ajánlja fel kardját. Majd Olasz­országnak vette útját, ahol Garibaldi Riciotti táborába szegő­dött és több csatában részt vett. A béke megkötése után Parisba ment s ott volt a commune egész uralma és küzdelme alatt s az­Ellenőr számára írt leveleket. Ezután Angolországba utazott, honnét 1872-ben visszatérvén. Udvarhelyszék képviselővé vá­lasztotta. Az 1882—4-i országgyűlésen Kolozsvár II. kerületét képviselte. 1884-ben itt kisebbségben maradt, de megválasztat­ván Marosvásárhely I. kerületében és a székelykeresztúri kerü­letben, az előbbi mandátumot fogadta el. 1887-ben a kecskeméti I. és az oklándi kerületben győzötl s az utóbbi mandátumról mondott le. 1892-ben Szatmáron és Kecskemét I. kerületében választották meg, de a szatmári kerület megbízását tartotta meg. Az 1887-i országgyűlés utolsó ülésszakában tizenheted­magával kivált a függetlenségi pártból és megalakította a 48-as pártot. Ugyanebbe az időbe esik első szereplése a delegáció­ban, nemkülönben a Szapáry-féle közigazgatási törvényjavas­lat ellen való obstruálása. Az egyházpolitikai javaslatok egy részét, főleg a polgári házasságkötés kötelező formáját, mind­végig hevesen ellenezte híveinek élén, akiknek legnagyobb része az 1906-i választásoknál vele együtt kibukott. Csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom