1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - III. Görögkeleti egyháznagyok - Sevics Mitrofán

óvári gazdasági akadémiát is elvégezte. 1882-ben Angyelics Germán akkori pátriárka felszólítására belépett a szerzetesi rendbe és nemsokára mint cs. és kir. tábori lelkész Boszniába került, ahol a szerajevói középiskolában a hittant is tanította. 1891-ben Brankovics György pátriárka a krusedoli zárda vezetésével, majd a szerb nemzeti egyház jószágainak felügyeletével bízta meg. Ö Felsége még mint tábori papot a koronás arany-érdemkereszttel tüntette ki, a szerb pátriárka pedig archimandritai méltóságra emelte. A verseci egyházmegye püspöki széke 1895. december havában megüresedvén, a pátriárka, majd ő Felsége megbízta a megye kormányzatával és 1896. május 18-án a zsinat egyhangúlag püspökké választotta. 1896. július 26-án Karlócán a pátriárkái székesegyházban szentelték fel. Brankovics György pátriárka halála után a szerb egyházi kongresszus 1908-ban pátriárkává választotta, ö Felsége azonban a választást nem erősítette meg. Sevics Mitrofán bácsi g. kel. szerb püspök Újvidéken 1854. augusztus 14-én született. Elemi és középiskolai tanulmányait az újvidéki szerb elemi iskolában és a s/'ih főgimnáziumban végezte, majd két éven keresztül a gráci és a zágrábi egyetemeken a jogi, azután pedig négy esztendőn át a karlócai g. kel. szerb papnevelőintézetben a teológiai tudományokat tanulta. 1880. január 14-től 1881. augusztus 19-ig mint segédtanár, attól kezdve pedig 1892.január 16-ig mint rendes tanár működött a zárai szerb teológián, hol az 1880—1891. években egyszersmind a könyvtár őre, az 1885— 1891. években pedig a papnevelőszeminárium igazgatója volt. A pátriárka többszöri felhívására 1892. január 20-án mint rendes tanár a karlócai teológiára ment át, ahonnan mint a kolostor főnöke és az ottani szerzetesi iskolának igazgatója 1895. március 25-én Hopovára, ez iskola megszüntetésével pedig 1898. szeptember 19-én mint zárdafőnök Krusedolba költözött. Az egyházi méltóságokat a következő sorrendben nyerte el: 1880-ban diakónus, 1881-ben presbiter, mint ilyen 1890-ben püspöki szincellus, 1892-ben pátriárkiai protoszinccllus, 1895-ben archimandrita. A karlócai püspöki zsinat-