1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.
Képviselőház - A képviselőház tagjai - Szterényi József
437 alapon szerveztetik. Azóta ez az iránya a hazai háziipar fejlesztésének. Egyike volt a székely kivándorlás ellensúlyozására megindított mozgalom kezdeményezőinek és vezetőinek. Az ö kezdeményezésére alakult egyebek között a székely szövőgyár is, mely a vele kapcsolatos háziiparral ma már kereken ezer székely családot foglalkoztat ; nevéhez fűződik a brassói posztóipar fellendülése. A mai iparfejlesztési politika az ő koncepciója, sőt annak megvalósítása és keresztülvitelt is neki jutott osztályrészül. 1895-ben az akkor szervezett ipari és kereskedelmi szakoktatási ügyosztály élére került; 1896-ban iparoktatási főigazgatóvá. 1898-ban osztálytanácsossá és az iparfejlesztési főosztály főnökévé, 1899-ben pedig miniszteri tanácsossá nevezték ki. A hazai ipari szakoktatást ő szervezte, — úgy hogy mai szervezetében egészen az ő munkája, az iparszövetkezeti ügy felkarolása és ezzel együtt a kisipar fejlesztésének új irányba terelése szintén az ö koncepciója. A kisipari szövetkezeti ügy terén nagy eredményekre mutathat. Egész Európát ismételten járta be iparoktatási és ipari tanulmányok céljából. KodifikácionáKs munkálatai közül kiemelkedők az 1899. évi XLIX. t.-c. a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesüléséről és az ugyanez irányú 1907. évi III. t.-c. ; a balesetbiztosításról készített törvényjavaslata (2 kötet), mellyel azt az újítást hozta be a magyar kodifikálásba, hogy az egész külföldi törvényhozási anyagot nyújtotta rendszeres feldolgozásban ; majd a munkásbiztosításról szóló 1907. évi XIX. t.-c, mely egészen új nyomon szabályozta a munkásbiztosítást és a kötelező baleset-biztosítást is behozta ; legnagyobb kodifikátori alkotása azonban az ipartörvény módosítása, mely munka 11 vaskos kötetből áll (az I— II. a hazai joganyagot, a III. az érdekeltség javaslatait és óhajait, a IV— IX. a külföldi törvényhozási anyagot, a X. a statisztikai anyagot, a XI. pedig magát a 817 szakaszból álló törvényjavaslatot tartalmazza) ; ez a munkálat a legnagyobb hazai kodifikácionális munka. Legnagyobb sikereit a gyáripar fejlesztésével érte el. A működésének kezdete (1898) óta létesített új gyárak kereken 200 millió koronával növelik az ország ipartermelését évenkint. Egyik legbecsesebb alkotása volt az 1904-ben a képviselőház elé terjesztett emlékirata az iparfejlesztésről.
