1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Szereday Aladár - Székely Ferenc

426 és társadalmi téren szerzett érdemei elismeréséül régi nemességének épségben hagyása mellett a »íelsövizközi« nemesi elönevet kapta. Tartalékos honvédhadnagy volt. Az 1910-i általános választásoknál a zborói kerület Ártim Mihállyal, .1 kerület volt néppárti -képviselőjével szemben nemzeti munkapárti programmal képviselővé választotta. A kivándorlási bizottság tagja. Szereday Aladár (Kolozsmegye, Gyalu kerület). Szentháromsági Szereday Aladár 1850 július 12-én született Hunyadmegye Lesnyek községében. Középiskoláit Nagyszebenben végezte s 1869-ben fejezte be, egyetemre Kolozsváron járt s ottani tanulmányait 1873-ban végezte el. 1870-ben mint egyéves önkéntes Kolozsváron szolgált. 1871-től 1884-ig Hunyadmegye főszolgabírója, előbb a dobrai, később a dévai járásban. 1884-ben a dobrai, 1890-ben a dévai kerület országgyűlési képviselőjévé választotta; a szabadelvüpártnak volt tagja. 1892 óta birtokain gazdálkodott és csak 1905-től kezdve vett ismét részt a politikai közéletben Kolozsmegyébcn, az ottani ellenzék és a nemzeti ellenállás szervezésében. 1891-ben nősült; neje Wesselényi Rózsa bárónő. Ö Felsége 1891-ben cs. és kir. kamarássá nevezte ki. Az 1906. évi általános választások alkalmával a tekéi kerület alkotmánypárti programmal képviselőjévé választotta. Az 1910-i választásokon mint pártonkívüli 67-es győzött. Székely Ferenc (Szombathely város) 1842. március n-én Szombathelyen született. Középiskoláit ugyanott, jogi tanulmányait Budapesten végezte. Közszolgálatát 1865. augusztus 14-én mint pesti királyi Ítélőtáblai joggyakornok kezdte meg. 1866-ban a jog- és államtudományok doktorává avatták fel; 1870-ben köz- és 1871-ben váltó-ügyvédi oklevelet nyert. Előléptetései: igazságügyminiszteri segédfogalmazó, fogalmazó, titkár, budapesti kir. főügyészi helyettes, kúriai bíró, budapesti kir. főügyész, koronaügyész. Kúriai bíró korában a sajtóügyek előadásával, 1892. március óta pedig a