1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - III. Görögkeleti egyháznagyok - Bogdanovics Lucián

III. GÖRÖGKELETI EGYHÁZNAGYOK. Bogdanovics Lucián g. kel. szerb pátriárka Baján 1867. május 10-én született. A gimnáziumot szülőhelyén, a teológiát Karlócán, jogi tanulmányait az egri érseki líceumban végezte. Brankovics György szerb pátriárka meghívására 1891-ben a beocsini kolostorban letette a szerzetesi fogadalmat és mint szerzetesdiakonus, majd protodiakonus, később pedig Újvidéken mint szentszéki aljegyző működött s az újvidéki államrtanintézetekben a g. kel. vallású növendékek hitoktatója volt. 1892. decemberétől 1894. júniusáig a karlócai g. kel. szerb főgimnázium hittanára volt, ahol már teológus korában a magyar nyelvet tanította, majd pedig Brankovics pátriárka mellett mint főegyházmegyei szentszéki jegyző, referensi minő­ségben, majd mint archidiakonus, utóbb pedig mint proto­szincellus működött. 1896. novemberben mint pátriárkái mandatárius, 1897. január végétől pedig mint a budai egyház­megye adminisztrátora vezette az egyházmegye ügyeit. A pát­riárka 1897 elején beocsini archimandritává nevezte ki, a kar­lócai püspöki zsinat 1897. december 6-án budai szerb püspökké választotta meg, mely választást ő Felsége 1898. január 20-án megerősítvén, ugyanez év március 13-án püspökké szentelte föl. 1901-ben Sándor szerb király a szent Száva-rend nagykeresztjé­vel tüntette ki. ö Felsége 1901. szeptember 21-én a Popovics Nikanor elhunyta folytán megüresedett temesvári g. kel. szerb püspökségnek adminisztrátorává nevezte ki, amelyet a püspöki széknek 1904 tavaszán történt szabályszerű betöltéséig igaz­gatott. 1908. április 3-án ő Felsége a titkos tanácsosi méltóság adományozásával egyidejűleg a Brankovics szerb pátriárka

Next

/
Oldalképek
Tartalom