1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Plósz Sándor

38? szervezett földmüvelésügyi minisztériumba lépett. Nemsokára osztálytanácsosi rangban állattenyésztési, tehenészeti és tej­gazdasági főfelügyelővé nevezték ki. 1905-ben miniszteri tanácsos és a minisztérium állattenyésztési és tejgazdasági fő­osztályinak főnöke lett. Rendkívül eredményes működést fejtett ki különösen a tejtermelő szövetkezetek létesítésével és a tejgazdasági termékek értékesítésének szervezésével. Ő alkotta meg az állattenyésztés fejlesztéséről szóló 1908. évi XLIII. törvénycikket. A harmadik osztályú vaskoronarend _ lovagja, a román koronarend csillagos tisztikeresztese, a bajor Szent Mihály-rend második osztályának tulajdonosa. A vám­ügyi tanácsnak, a magyar árúforgalmi statisztikai állandó érték­megállapító bizottságnak és az állatorvosi tiszti vizsgáló­bizottságnak tagja. A baromfitenyésztők országos egyesüle­tének alelnöke. A választáson Hódy Gyula volt Kossuth-párti képviselővel szemben nemzeti munkapárti programmal válasz­tották meg. A földmívelésügyi bizottság jegyzője. Plósz Sándor (Krassó-Szörénymegye, Lúgos kerület) 1846-ban született Pesten. Jogi tanulmányait Bécsben és Pesten végezte el 1866-ban. 1868-ban a pesti egyetemen a jogtudományok doktorává avatták; 1868-ban közügyvédi, 1869-ben váltóügyvédi oklevelet nyert. Joggyakorlatát 1866-ban ügyvédi irodában kezdette meg és 1867-ben a pesti pénzügyi ügyészségnél folytatta mint fogalmazógyakornok. 1867 novem­berben tollnokká választották a pestvárosi törvényszékhez, ahol gyorsan haladt előre, úgy hogy 1872-ben már a pesti kii. törvényszéknél viselt bírói állásából nevezték ki az akkor felállított kolozsvári egyetemhez a polgári törvénykezés és a váltó- és kereskedelmi jog rendes tanárává, ahonnan 1881-ben a budapesti egyetemhez helyezték át mint a polgári törvény­kezés rendes és a váltó- és kereskedelmi jog jogosított tanárát. 1894 júliusában államtitkár lett az igazságügyminisztériumban. 1899-ben a Széli-kormányban igazságügyminiszterré nevez­tetett ki. amely tárcát Kimen-Héderváry gróf és Tisza István gróf kormányában is megtartotta. 1905-ben visszatért a buda­pesti egyetemen korábban viselt tanári állásába. Irodalmi 25*

Next

/
Oldalképek
Tartalom