1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katolikus egyháznagyok - Csernoch János - Krapac János

32 Csernoch János csanádi r. k. püspök 1852. június 18-án született Szakolcán. Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után Bécsbe küldöttek hittudományok hallgatására, ahol teológiai doktor lett. 1874. november 18-án pappá szentelték s Radossócon, később Budán, majd Budapest-Terézvárosban volt segédlelkész. Innen 1879-ben teológiai tanárnak hivták meg az esztergomi papnevelő-intézetbe. Rövid ideig tartó tanárkodás után 1880-ban szertartó, 1881-ben főszentszéki jegyző, majd hercegprimási titkár és irodaiga'zgató lett Esztergomban ; 1887-ben ő Felsége udvari káplánnak nevezte ki, később tiszteletbeli pápai kamarás, 1888-ban kanonok lett, 1890-ben schavniki apáttá, majd pedig főszékesegyházi főesperessé nevezték ki. Sz,ámos cikket, értekezést, könyvbirálatot, szentbeszédet stb. írt különböző lapokba és folyóiratokba. Müvei közül említendő : A halottégetés. Nemzeti zsinat, A zárdai élet céljai. Azonkívül kiadta Simor János hercegprímás szentbeszédeit. A népiskolai könyvtárakat intéző bizottság tagja. A szakolcai kerületnek az 1901-i általános választások óta 1910-ig néppárti programmal országgyűlési képviselője volt. 1908-ban csanádi r. k. püspökké nevezték ki, de képviselői mandátumát a ciklus végéig meg. tartván, csak 1910-ben foglalta el helyét a főrendiházban. Krapac János djakovári r. k. püspök 1843. június 19-én született Kár oly városban. Gimnáziumba Kai oly városban és Fiúméban járt. Elvégezvén a zágrábi teológiát, 1866-ban pappá szentelték. Káplánkodott Sziszeken és Zágrábban, lelkészkcdett Szveticebcn, Bregiben és Zágrábban. A zágrábi érseki árvaház igazgatója is volt. 1890-ben kanonok lett. Jogi tanulmányokat folytatott és a budapesti egyetemen 1896-ban kánoni jogtudorrá avatták. 1903-ban nándor fej érvári és szendrői fölszentelt püspök lett s mint ilyen tagja lett a magyar főrendiháznak. 1910 április 7-én Strossmayer utódjaként boszniai vagy djakovári és szerémi püspökké nevezte ki a király. Hazafias magyarbarát érzelmeivel sok barátot szerzett a Dráván innen is. Régebben