1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Nagy Sándor - Návay Lajos

369 Nagy Sándor (Háromszékmegye, Nagyajta kerület) 1859-ben Dévaványán született. A középiskoláit Kisújszállá­son és Budapesten végezte. 1881-ig hallgatta Budapesten a jogot ; ezután másfél évig Parisban a bűnvádi eljárást és a börtönrendszereket tanulmányozta ; ez utóbbit azután Angliá­ban és Belgiumban folytatta. 1883-ban Szolnokon a járás­bíróságnál joggyakorlaton volt, majd azt Budapesten ügyvédi irodában befejezve, 1887 óta ügyvédi gyakorlatot folytat. 1892-től 1906-ig a megyaszói kerületet képviselte mint a szabadelyüpárt híve. 1910-ben a nagyajtai kerület válasz­totta meg képviselővé. A zárószámadási bizottság tagja. Návay Lajos, Temesvár város 1870. szeptember 18-án született a csanádmegyei Földeákon. A gimnázium alsó osztályait mint magántanuló a szegedi fő­gimnáziumban, a felső osztályokat pedig Budapesten a kegyes­rendiek főgimnáziumában végezte. Azután a budapesti egyete­men a jogi és államtudományi fakultásra iratkozott be, azon­felül félévet a berlini és félévet a bonni egyetemen hallgatott. 1891. december 10-én Budapesten az államtudományok tudo­rává avatták. 1892. májusában Csanádmegye tiszteletbeli al­jegyzője, 1895 októberében tiszteletbeli főszolgabíró, 1896 decemberében Csanádmegye főjegyzője lett egyhangú választás útján, 1901 decemberében pedig varmegyéjének ugyancsak egy­hangúlag megválasztott alispánja. 1895-től kezdve több tanul­mánya jelent meg a BudrfpYsti Szemlében és a Közgazdasági Szemlében szociálpolitikai (mezőgazdasági munkáskérdés, tele­pítés, Apponyi népoktatási törvénye, az ú. n. alkotmány­biztosítékok), illetőleg közigazgatási kérdésekről. 1900 január­jában részt vett a földmívelésügyi minisztériumban tartott telepítési ankéten és 1902-ben a közigazgatási egyszerűsítése tárgyában a belügyminisztériumban tartott értekezleten. Az 1905-i általános választások alkalmával a battonyai kerület disszidens programmal egyhangúlag képviselővé választotta. Az 1905—6-i nemzeti küzdelemben a vármegyei ellenállás szervezése körül fejtett ki nagy tevékenységet. Megírta Csanád­megye nemzeti ellenállásának monográfiáját. 1906-ban újra títurni-féle Ország-gyűlési Almanach. 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom