1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Meskó László

•°>59 tagja. Az 1905-i, az 1906-i, valamint az 191U-Í általános választások alkalmával ugyancsak a segesvári kerület választotta képviselőjévé. 1906-ban a többi szász képviselővel együtt csatlakozott az alkotmánypárthoz, 1910-ben pedig ;i nemzeti munkapárthoz. A felirati és a közoktatási bizottság tagja. Meskó László (Nyíregyháza város) 1851 végén született Nyíregyházán. Tanulmányait szülővárosában, Eperjesen, Budapesten és Bécsben végezte; hoszszabb ideig tartózkodott külföldön, főleg jogi tanulmányokkal foglalkozva. 1877-ben nyert az összes jog és államtudományokból tudori és ügyvédi oklevelet; ugyanez évben Nyíregyházán ügyvédi irodát nyitott. 1878-ban szülővárosa tiszti főügyészévé választották: ezt a hivatalt 1892 végéig viselte. Mint tartalékos hadnagy 1878-ban részt vett Bosznia megszállásában s mint honvédhuszár-főhadnagy lépett ki a véderő kötelékéből. Szabolcs vármegyének hosszú időn át tiszteletbeli főügyésze, a közigazgatási bizottság több albizottságának tagja és elnöke volt. Elnöke a nyiregyházi kaszinónak s igazgatósági tagja a nyiregyházi takarékpénztári egyesületnek. Élénken részt vesz a vármegyei és városi közéletben, a társadalmi működés minden ágazatában. Tiszteletbeli elnöke a vármegyei és , városi függetlenségi és 48-as pártnak. Egyházi téren is nagy tevékenységet fejt ki, felügyelője a nyíregyházi főgimnáziumnak, ügyésze a tiszai evang. egyházkerületnek, főgondnoka a tiszavidéki ev. egyházmegyének és tagja az egyetemes tanügyi, alkotmányügyi s a közös protestáns bizottságnak. Első ízben 1892-ben Irányi Dániel halála után választotta meg képviselőjévé Békés városa Kaas Ivor báróval szemben. E kerület 1896-ban egyhangúlag újra megválasztotta. A Házban többször szólalt fel a függetlenségi párt megbízásából politikai igazságügyi és közigazgatási kérdésekben. 1905-ben szülővárosa választotta meg képviselőjévé 1307 szavazattal 8 ellen, 1906-ban és 1907-ben egyhangúlag. 1907 elején Günther Antal miniszter mellé igazságügyi politikai államtitkárrá nevezte ki a király, mely állásáról 1909 végén, a függetlenségi és 48-as párt kettészakadásakor mondott le, amikor az önálló bankot követelök-