1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katolikus egyháznagyok - Balás Lajos - Prohászka Ottokár

'19 Balás Lajos rozsnyói r. k. püspök. Sipeki Bálás Lajos született 1855. augusztus 20-án a nógrádmegyei Becskén nemes szülőktől. Iskoláit Vácon, majd mint váci egyházmegyei papnövendék Kassán és Vácon végezte. 1879. július 7-én pappá szenteltetvén, Lőrinciben, Hatvanban és Csongrádon káplánkodott, 1882-ben Vácon mint karkáplán és a legényegylet alelnöke fejtett ki buzgó tevékenységet. 1885-ben püspöki szertartó és iktató lett, majd csakhamar szentszéki jegyző és levéltáros. 1889-ben püspöki titkárrá lépeti elő. Schuster Konstantin váci püspök 1895-ben székesegyházi kanonokká, saját oldalkanonokjává és egyházmegyei irodaigazgatóvá nevezte ki, 1898-ban pedig a királyi kegy apáti címmel tüntette ki. 1900-ban Csáky Károly gróf váci püspök a pápai prelátusi címet is megszerezte számára, sőt lankadatlanul kifejtett egyházkormányzati működése mellett az 1904—5. tanévben a püspöki papnevelő kormányzatát is vezette mint prorektor. Ö Felsége 1905. október 17-én rozsnyói püspökké nevezte ki. A naplóbíráló bizottság tagja. Prohászka Ottokár székesfehérvári r. k. püspök Nyitrán 1858. október 10-én született. Középiskoláit Losoncon, Nyitrán, Kalocsán és Esztergomban, a teológiát Rómában végezte. Pappá szentelték 1881. október 30-án s már ekkor kettős doktorátusa volt a filozófiából és a teológiából. 1882-ben káplán volt Esztergomban, majd ugyanott líceumi tanár. 1884-ben teológiai tanár és 1890-ben egyúttal lelki igazgató. Különféle folyóiratokban és lapokban megjelent számos cikken, értekezésen kívül főbb önálló müvei: Isten és a világ, különös tekintettel a természettudományokra, Szentséges Atyánknak. XIII. Leó pápának beszédei és levelei. Harc a félszegségek ellen, A keresztény bűnbánat és bűnbocsánat (Horváth-íéle jutalommal kitüntetve). Föld és ég, A diadalmas világnézet. Több szentbeszédet is adott ki. Ezenkívül 1887-ben a Magyar Sionnak társszerkesztöje és 1895-ben az Esztergom című politikai hetilap szerkesztője lett. 1904. márciusban a budapesti tudományegyetem hittudományi karának ny. r. tanárává lett.