1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Lázár István gróf

338 E könyv hatása alatt született meg a Csángó-magyar egyesület s ennek hatása alatt telepítettek haza ötezer bukovinai székelyt. Ezelőtt több lapnak munkatársa volt. Hosszabb külföldi tanulmányutat is tett. Irodalmi működéséért a Petőfi-társaság tagjává választott i. 1887-ben Oláhfalu városa egyhangúlag választotta meg szabadelvüpárti programmal. 1892-ben Székelyudvarhely város mandátumát nyerte el; 1896-ban ugyancsak Székelyudvarhely város választotta meg nemzeti párti programmal. Az 1899. évi fúzió alkalmával belépett a szabadelvüpártba és 1901-ben mint ilyent választották meg újra. Az 1905. évi általános választások alkalmával nem nyert mandátumot, míg az 1906. évi általános választások alkalmával Gyulafehérvár városa választotta meg képviselővé alkotmánypárti programmal. Az alkotmánypárt feloszlása után a nemzeti munkapárthoz csatlakozott. 1910-ben kerülete újból megválasztotta. A könyvtári és ;i közoktatási bizottság tagja. Lázár István gróf (Kolozsmegye, Bánffyhunyad kerület) 1864. január 15-én született Bánffyhunyadon ; fia Lázár Kálmán gróf volt országgyűlési képviselőnek, az ismert ornitologusnak. Középiskoláit Gyulafehérváron, a jogot Nagyszebenben végezte. A nagyszebeni törvényszékhez nevezték ki ezután joggyakornokká. 1887-ben pedig Kolozsvárra került főispáni titkárnak s e minőségben a megye tiszteletbeli főszolgabírója, majd tiszteletbeli árvaszéki ülnöke lett. 1893-ban Beszterce-Naszódmegye alispánjává választották, két év múlva pedig Kolozsmegye választotta alispánjává. Kolozsi alispánsága idején igen kiterjedt és sikeres adminisztráló munkát végzett. 1900-ban Brassómegye főispánjává nevezték ki s ez állásában sikerrel munkálkodott az akkor még igen éles zöldszász áramlatok lefegyverezésén ; sikerült is a vármegyében a teljes nemzetiségi békét helyreállítania. 1903-ban Marostordamegye s Marosvásárhely főispánjává nevezték ki. A vármegyében a közigazgatás rendezése s az ipari szövetkezetek megteremtése körül igen nagyarányú munkát végzett Ez állásától 1906-ban mentették fel. Az Erdélyi Kárpát-Egylel elnöke, az erdélyi r. k.