1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Khuen-Héderváry Károly gróf

325 az 1905-i általános választások alkalmával újra megválasz­totta. 1906-ban nem vállalt mandátumot, hanem a főrendi­házban foglalta el helyét. Midőn a Wekerle-kabinet a bank­kérdés miatt a kormány kebelében támadt nézeteltérés követ­keztében lemondott, 1909 júniusában ugyanaznap, amikor Lukács László terjesztette elő kibontakozási tervét, a király kihallgatásra hívta. Lukács kabinetalakítási terve meghiúsul­ván, 1910 január n-én ő Felsége megbízta a kormányalakí­tással. Kabinetjét január 17-én nevezte ki a király, öt meg­bízva a belügyi, az ő Felsége személye körüli és a horvát minisztériumok vezetésével is. Az új kormány 2'4-én mutat­kozott be az országgyűlés két házában és exleX-állapot lévén, kéthavi indemnitást kért. A kinevezésre vonatkozó királyi kéziratról a képviselőházban vita indult meg, amelynek során Justh Gyulának, a függetlenségi és 48-as párt elnökének bizalmatlansági indítványát a Ház többsége elfogadta. A miniszterelnök erre két hónapra elnapolta a Mázat és be­nyújtotta lemondását, a király azonban az országgyűlés fel­oszlatását határozta el. Még a képviselőház tárgyalásai alatt sikerült a vasúti pragmatika kérdésének fölvetése óta ellen­zéki álláspontot elfoglaló horvátokkal megegyezést létrehoznia. Pártszervező munkája sikerrel járt: február 19-én megalakult az országos nemzeti munkapárt, amelyhez az időközben fel­oszlott alkotmánypárt negyven képviselőtagja is csatlakozott. A királyi kézirattal március 21-ére újra összehívott képviselő­ház ülésén előterjesztette az országgyűlés feloszlatását elren­delő legfelsőbb kéziratot. Midőn az ellenzék felszólalásaival szemben a Háznak exlexben való feloszlatását törvényesnek mondotta, nagy zaj támadt s a Justh-párf több tagja tettleg is megtámadta és öt is, a védelmére siető Serényi Béla gróf földmívelésügyi minisztert is súlyosan megsebesítette ; a táma­dás bünfenyítő eljárást vont maga után. Az 1910-i általános választásokon, amelyek az általa alapított nemzeti munka­pártnak abszoíut többséget hoztak, Budapest székesfőváros IV. kerülete Preyer Hugó függetlenségi jelölttel szemben kép­viselőjévé választotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom