1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.
Képviselőház - A képviselőház tagjai - Jakabffy Imre
307 királyi államvasutak szolgálatába lépett. 1891-ben megkezdte az építőmesteri ipar gyakorlását. 1893-ban a kereskedelemügyi miniszter kinevezte az Építőmesteri Vizsgáló Bizottság tagjának. 1904-ben a Budapesti építőmesterek, kőműves-, köfaragóés ácsmesterek ipartestülete elnökül választotta. 1905-ben a kereskedelemügyi miniszter kinevezte az Országos Középítési Tanács tagjává. E három tisztséget most is viseli. 1907-töl 1910-ig a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet szakosztályi elnöki' volt. 1907 óta fővárosi bizottsági tag. 1910-ben az Országos Iparegyesület igazgatósági tagul választotta meg. Nagy tevékenységet fejtett ki az ipar emelése s az építöiparosság erkölcsi és anyagi jólétének előmozdítása és a munkásnevelés terén. Szinte korszakos alkotásai az építési munkavezetők tanfolyamának létesítése és az Epítömunkavezetök Könyvtárának megindítása. E szakkönyvtárnak eddig huszonhat kötetét bocsájtotta közre a kereskedelemügyi miniszter támogatásával. Tevékenyen részt vett a Magyar Építőiparosok Országos Szövetségének megalakításában, amelynek ma is szövetségtanácsosa, élénk tevékenységet fejtve ki íz építőiparban való békés munka viszonyok érdekében. Megalakította az Építőmesterek Anyagtermelő- és Elárusító Szövetkezeté-t s annak igazgatósági elnökeként az építőmesterek gazdasági érdekeinek előmozdításán fáradozik. Az 1910-i általános választások alkalmával Ballagi Aladár Justh-párti volt kéj)visel*")vei és Thaly László Kossuth-párti jelölttel szemben képviselővé választották. A közdasági bizottság és az országos ipartanács tagja. Jakabffy Imre (Budapest székesfőváros Vili. kerület) 1850-ben HrrrW()esten született. Középiskoláit Budapesten és Esztergomban, jogi tanulmányait Pozsonyban végezte, ahol a bírói és állami elméleti vizsgát letette. Tanulmányai befejetével hazakerült Krassó-Szörény vármegyébe, ahol 1872-ben tiszteletbeli vármegyei aljegyző, 1875-ben valóságos első aljegyző, 1878-ban tiszteletbeli főjegyző, 1880-ban vármegyei árvaszéki elnök, az 1883-i tisztújításkor alisp_án, 1887-ben ugyané vármegye főispánja és a volt 13. és 14. számú határőrezredekből alakított vagyonközösségek kormánybiztosa, [89820*
