1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katolikus egyháznagyok - Firczák Gyula

22 kisebbségben maradt. 1879-ben »becsületvölgyi« címzetes apáttá nevezték ki. Ez évek alatt jelentékeny tanulmányutazásokat tett Német-. Francia-. Olasz-, Angol- és Törökországban. Az 1882-ben tartott egyházmegyei szinoduson mint a tanügyi osztály előadója működött. r883-lmn az ungvári királyi püspöki hittani intézet főigazgatásával hízták meg. 1886-ban káptalani nagypréposttá nevezték ki. 1887-ben a nagybereznai választó­kerületben szabadelvüpárti programmal képviselővé választot­ták. A képviselőházban a közoktatási bizottság elnöke volt. 180,1-ben Pásztélyi utódja lett a munkácsi püspökségben. Mint ilyen Ungváron székel. Az ungmegyei ezredéves ünnepség alkal­mával, mely az ungvári ősrégi várban szabad ég alatt folyt le, ő tartotta a díszszónoklatot; a beregmegyei ezredéves ünnepé­lyen pedig Munkács mellett tábori sátorban ő végezte a hála­adó istentiszteletet. 1896-ban az egyházmegyéjéből történő tömeges kivándorlásra felhíva a kormány figyelmét, meg­indította az északkeleti hegyvidéki nép fölsegítésére irányuló akciót, mely szép eredményekei ért el. Buzgó főpapi tevékeny­sége elismeréséül ő Felsége 1897-ben a Lipót-rend középkereszt­jével tüntette ki, 1903. február hóban pedig belső titkos taná­csossánevezte ki. XIII. Leó pápa római gróffá, pápai trónállóvá és házi főpapjává emelte. Legfőbb gondja egyházmegyéje tan­ügyének fellendítése. 1905-ben a budapesti királyi magyar tudomány-egyetem a szeplőtlen fogantatás kihirdetésének fél­százados évfordulója alkalmából tiszteletbeli hittudományi dok­torrá avatta A naplóbíráló és a felirati bizottság, valamint a kivándorlási tanács tagja. Drohobeczky Gyula körösi g. k. püspök Máramarosmegyében Karácsonyfalván született 1853. novem­ber 5-én. Elemi és gimnáziumi tanulmányait Máramarosszigeteii és Ungváron végezte, mely idő alatt magát tanításból és neve­lésből tartotta fenn. Nevelő volt a többi közt Hadik Béla gróf családjánál is, hol Pankovics István munkácsi püspöknek mu­tatták be, aki őt azután a szemináriumba vette fel. 1876-ban püspöki levéltárnokká nevezték ki, a rezidenciába jutott, hol egyúttal Pásztélyi püspök gyermekeinek nevelője is lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom