1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Erdély Sándor

267 általános választások alkalmával Szentgróton újra megválasztották. A koalíciós uralom idején tagja volt a delegációnak. A Justh-párt tagja. Helyet foglal a közgazdasági bizottságban és az országos ipartanácsban. Erdély Sándor (Trencsénmegye, Bán kerület) 1839. augusztus i-én a biharmegyei Kisjenön született mint székely nemes család sarja. Középiskolai tanulmányait NagyvaTaflon, az egyetemet Budapesten végezte s 1863-ban ügyvédi vizsgát tett. 1866-ban Budapest városa tollnokává nevezték ki, 1867-ben al-, 1869-ben pedig főjegyzővé választották meg. A következő évben semmitőszéki segédelőadó, 1871-ben királyi táblai bírp, 1886-ban kúriai bíró, 1888-ban kúriai táblai tanácselnök, 1890-ben a győri ítélőtábla elnöke lett. 1892-ben Szilágyi Dezső alatt igazságügyi államtitkárrá nevezték ki. A következő év november 28-án a dunaszerdahelyi kerület beválasztotta a képviselőházba a szabadelvüpárt programjával. Az első Wekerle-kabinet visszalépésével 1895. január 15-én igazságügymjniszterré neveztetvén ki, az igazságügyi tárcát a Bánffy-kormány egész működése alatt vezette, míg 1899. február 26-án az összminisztérium lemondása folytán állásától saját kérelmére felmentették. 1896. április 24-én belső titkos tanácsos lett, 1897-ben az I. osztályú vaskoronarendet kapta. Visszalépése után Gyula városa díszpolgárrá választotta s egyik főutcáját róla nevezte cl. Miniszteri működése kezdetén az előző kormány alatt alkotott egyházpolitikai törvények házasságjogi részének életbeléptetését keresztülvitte. Egyidejűleg széles alapokra fektetett kodifikációs terve} dolgozott ki. melynek végrehajtására a minisztérium külön törvényelőkészítő-osztályt szervezett. A magánjogi kodifikáció egységes elöhaladását biztosítandó, a törvény könyv előkészítése végett állandó bizottságot állított fel, mely vezetése alatt a kódex alapelveit letárgyalta. Erélyesen újra felvette a büntető perrendtartás előkészítésének munkálatait és e reformmüvet a törvényhozáson keresztül is vitte. Ehhez fűződik az esküdtbíróság szervezéséről szóló s a-büntető perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvény megalkotása. Fel-