1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Dungyerszky Gedeon - Eitner Zsigmond

266 donosa. A főrendiháznak öríikös jogon tagja. Az 1910-i általá­nos választások alkalmával a szászkai kerület nemzeti munka­párti programmal egyhangúlag képviselővé választotta. A gazdasági bizottság tagja. Dungyerszky Gedeon (Bács-Bodrogmegye, Kölpény kerület) 1875-ben Bácsszenttamáson született. Gimnáziumi tanulmá­nyait az újvidéki szerb gimnáziumban s a kegyesrendiek buda­pesti intézetében végezte. Jogi tanulmányokat Budapesten, Strassburgban, Genfben és Parisban folytatott és a budapesti egyetemen államtudományi doktorátust tett. Önkéntesi évét Budapesten a honvédhuszároknál szolgálta le. Tizenöt év óta birtokán gazdálkodik. Iparral és kereskedelemmel is foglal­kozik. Élénken részt vesz Bácsbodrogmegye közéletében ; tagja a törvényhatósági és a közigazgatási bizottságnak, vala­mint az állandó választmánynak. Két szerb nemzetiségi jelölttel szemben a kölpényi kerület 1910-ben a nemzeti munkapárt programjával megválasztotta. A földmívelésügyi bizottság tagja. Eitner Zsigmond (Zalamegye, Szentgrót kerület) r8Ó2-ben Sümegen régi tekintélyes családból született. Atyja, Sándor, szintén volt országgyűlési képviselő, nagyatyja, József, pedig Deák Ferenc és Kisfaludy Sándor benső barátságával dicsekedhetett. Középiskolai tanulmányait a sümegi reál­iskolában végezte, abszolválta a kereskedelmi akadémiát Grácban, azután pedig évekig külföldön folytatott tanulmá­nyokat, ahonnan visszatérve, belépett a családja tulajdonában levő sümegi bőrgyár vezetésébe, amelyet külföldi ismeretségei révén nagy kiviteli gyárrá fejlesztett. Zalamegyei birtokos és az ottani társadalmi élet egyik kiváló tényezője. Törvényható­sági bizottsági tag, elnökigazgatója a sümegi takarékpénztár­nak. Az 1901-i általános választások alkalmával Ugron-párti programmal képviselővé választották. 1905-ben belépett a függetlenségi és 48-as pártba. Az 1905-i, az 1906-i és az 1910-i

Next

/
Oldalképek
Tartalom