1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Borbély Lajos

246 ezredessel párbajt vívott, melyben ellenfelél agyonlőtte. Miután szabadságolt állományban volt (ma is cs. és kii. hadmérnökkari kapitány szolgálaton kívüli viszonyban), esküdtszék elé állították, de a bécsi esküdtek egyhangúlag felmentették. Ekkor hosszabb külföldi tartózkodás után áttette lakóhelyét Budapestre és 1885-ben megalapította a Katonai Lapok-at. Még mint hadnagy 1880-ban kiadta párbaj-kódexét, mely eddig tizenhét kiadást ért és irányadónak tekintik e nemben. Bécsi tartózkodása alatt munkatársa volt az Egyetértésnek és több bécsi és külföldi lapnak. 1889-ben a Budapester Tagblatt tulajdonosa és főszerkesztője lett. 1887-ben a kismartoni kerületben nemzeti párti programmal képviselővé választották ; 1892-ben, 1896-ban, 1901-ben, 1905-ben, 1906-ban és 1910ben ugyanitt választották meg egyhangúlag. Kismarton, Ruszt és Máramarossziget városok díszpolgára. Hosszú időn át volt tagja a véderő-bizottságnak és a delegációnak, 1905-ben pedig, mikor a szövetkezett ellenzék jutott többségre, a képviselőház alelnökévé választották. A Wekerle-kormány megalakulása után a honvédelmi minisztérium államtitkárává nevezték ki, mely állásról a minisztérium lemondása alkalmával ő is lemondott, ö Felsége 1908-ban a belső titkos tanácsosi méltóságot és 1909-ben a Ferenc József-rend nagy kereszt] él adományozta neki, 1910-ben pedig hü és buzgó szolgálataiért elismerését fejezte ki. Borbély Lajos (Borsodmegye, Dédesd kerület) 1843-ban született. Középiskoláit Selmecbányán végezte, azután az ottani bányászati akadémiát és a przibrami (Csehország) bányászati és kohászati főiskolát látogatta. Tanulmányai befejezése után államszolgálatba lépett s mint fiatal mérnök résztvett a dié)sgyöri vasgyár építésében. Ezután néhány évet a külföldön töltött el. 1872-ben visszatért Magyarországba és a salgótarjáni vasmütársaság igazgatója lett. Amikor 1880-ban a salgótarjáni és a rimamurányi müveket egyesitették, a társaságnak műszaki vezérigazgatója lett s ez állásában ma is működik. Az 1910.-Í általános válasz tásoknál a dédesdi kerület nemzeti munkapárti programmal