1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Baross János

22Ö kozott s két törvényjavaslatot készített az ártéri minőség telekkönyvi feltüntetéséről. 1905-ben Trencsénmegye főispánja lett, amely állásáról 1906. április 21-én leköszönvén, nyugalomba vonult. Alelnöke volt a polgári radikális pártnak. A szakirodalom terén tevékeny munkásságot fejtett ki. Az 1910. évi általános választásokon anagybiccsei kerület képviselőjévé választották nemzeti munkapárti programmal. A számvizsgáJó bizottság tagja. Baross János (Torontálmegye, Lovrin kerület) Pilisszántón, Pestmegyében született 1875. december 21-én. Középiskoláit Esztergomban végezte, jogi tanulmányait pedig a budapesti egyetemen, ahol 20 éves korában a politikai, 22 éves koiában pedig a jogtudományi doktori diplomát szerezte meg. líúsz éves korában már Pestvármegye szolgabírája volt, a megyei szolgálattól azonban rövid idő múlva az országos statisztikai hivatalba, majd a kereskedelemügyi minisztériumba nevezték ki segédfogalmazónak. Korán kezdett agrárjogi kérdésekkel foglalkozni ; első nyilvános fellépte az 0. M. (i. E.-ben. volt, ahol az idegenek bii tokszerzéséi "öl tartott feltűnést keltő, külön könyvben is megjelent felolvasást. Második munkája Az öröklési jog kérdései cím alatt jelent meg s a polgári törvénykönyv tervezetét tárgyalja agrárjogi szempontból. 1900-ban öt kélte fel az 0. M. Gr. E. a kebelében keletkezett kodifikaeionális bizottság általános előadójául s mint ilyent 1900 nyarán hoszszabb időre kiküldötte Németországba a parasztbirtokok öröklési jogának (Anerbenrecht) tanulmányozására. E kérdésről írott munkáján kívül több közgazdasági müve és cikke jelent meg; hosszabb időn át volt a Magvarország és a Hazánk vezércikkírója. Előadója volt a választójog nemzeti reformja tárgyában 1910. március 19-én tartott országos gyűlésnek ; e gyűlésen tartott terjedelmes clöadmánya külön könyvben is megjelent. Fővárosi ügyvéd és [909 Óta az agrárpolitika magántanára a budapesti tudományegyetemen. Az 1901-i általános választások alkalmával Csongrádon választották meg szabadelvű agrárius programmal, de a kúria a választást megsemmisítette és a kerület képviselőküldési jogát is felfüggesztette.