1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - XI. Ő felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Zoltán Elek

201 házban többször működött mint a kérvény] bizottság előadója. A közgazdasági bizottságnak is tagja volt. A közéletben szerzett érdemei elismeréséül Ő Felsége 1903-ban a főrendiház élethossziglan való tagjává nevezte ki. Zoltán Elek. ( sepei Zoltán Klek nyugalmazott cs. és kir. altábornagy, os. és kir. kamarás 1841. szeptember 7-én a szabolcsmegyei Apagyon született ; atyja, János, Szabolcsmegye országgyűlési követe, első alispánja, 1848—49-ben pedig a belügyminisztérium államtitkára volt. 1858-ban lépett be a hadseregbe ; 1859-ben és 1866-ban résztvett az Olaszország, illetőleg Poroszország elleni hadjáratokban ; Solferinónál megsebesült. 1870-ben a honvédlovassághoz helyeztek át és négy éven át József főherceg mellett mint paranesörtiszt működött, 1888-ban mint honvédhuszár-ezredest a honvédlovasság felügyelőjévé nevezték ki. E minőségben nyolc éven át működött. Szolgálatai elismeréséül a katonai érdemkereszttel, a III. osztályú vaskorona-renddel és a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Cs. és kir. aranykulcsos. Nyugdíjaztatása, 1896 óta az ország lótenyésztése körül fejt ki üdvös tevékenységet s mint az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek és az Urlovasok Szövetkezetének tagja Budapesten évenkint a díjlovaglások és a luxusló-vásárok rendezésében közreműködik. Nős, négy fiúgyermek atyja. 1905. szeptember n-én ő Felsége a főrendiház élethossziglani tag jává nevezte ki. A mentelmi s a közjogi és törvénykezési bizottság tagja.