1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - XI. Ő felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Szögyény-Marich László gróf

197 országgyűlési képviselővé választotta. Az 1892-i általános választások alkalmával úgy a máramarosmegyei liuszti, mint a nyitramegyei nagytapolcsányi kerület egyhangúlag megválasztotta; a nagytapolcsányi kerület képviseletét fogadta el. Szapáry Gyula gróf miniszterelnökségének megszűntével .1 belügyi államtitkárságról lemondván, 1892. december havában Trencsénmegye, majd 1893-ban egyszersmind Pozsonymegye és Pozsony sz. kir. város főispánjává és ugyanez évben főrendiházi taggá nevezte ki a király. A három törvényhatóság főispáni állásának betöltése közben kifejtett közhasznú működésének legfelsőbb elismeréséül [896. májusban belső titkos tanácsos lett. 1898-ban pozsonyi, 1899-ben trencséni főispáni állásától érdemeinek elismerése mellett saját kérelmére felmentették s ez alkalommal Pozsony és Trencséii városok díszpolgárukká választották. A Szent István-rend kiskeresztese. 1897 óta tagja a vágjobbparti és alsó dudvágvölgyi egyesült ármentesítő és belvízlévezető társulatnak. A király 1910. márciusában ismét kinevezte Trencsénmegye főispánjává. A közjogi és törvénykezési s a felirati bizottság, valamint a közigazgatási fegyelmi bíróság"] tagja. Szögyény-Marich László gróf 1841. november 12-én született Bécsben ; legidősebb fia az 1893-ban elhunyt hasonló nevű országbírónak és volt főrendi házi elnöknek. Apja 1831-ben vette el Marich István egyetlen leányát, akit a negyvenes évek elején búsítottak ; 1854-ben királyi engedelemmel a magyarszögyéni Szögyény és a szolgaegyházi Marich családneveket egyesítették. A Szögyény-család nemessége még az Árpádok korából való. A középiskolákat Székesfehérváron, az egyetemet Bécsben végezte. 1861-ben lépett a közpályára mint Fejérmegye aljegyzője. 1862-ben ügyvédi oklevelet nyervén, mint joggyakornok a királyi táblánál működött. 1867-ben Fejérmegye egyik szolgabírája lett, majd tiszteletbeli főjegyző. [869-ben a bodajki kerület országgyűlési mandátumát nyerte el Deák-párti programmal. A Sennyey-esoport híve volt, de midőn 1875-ben ez a párt megszűnt és az egyesült ellenzék keletkezett, egyik párthoz sem csatlakozott s pártonkívüli maradt. 1878-ban a