1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.
Főrendiház - XI. Ő felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Szabó Jenő
195 Szabó Jenő Fancsikán, Ugocsamegyében született 1843. szeptember 30-án. A gimnáziumot Ungváron, az egyetemet pedig Budapesten végezte. Egyévi gyakornokoskodás után 1866-ban néhai Örményi József tiszavölgyi királyi biztos mellett mint fogalmazó állami szolgálatba lépett. 1868-ban az akkori közmunka- és közlekedésügyi (később kereskedelemügyi) minisztériumba lépett át, hol Gorove minisztersége alatt mint az elnöki osztály titkára működött, azután pedig a vasúti szakosztályba helyeztetett át, melyben mindvégig megmaradt s 1874-ben osztálytanácsossá, 1887-ben pedig miniszteri tanácsossá s mint ilyen a vasúti és gyári szakosztálynak főnökévé és az államvasúti gépgyár és a diósgyőri acélgyár elnökévé nevezték ki. A vasúti szakosztályban előbb a vasúti beiszolgálat megmagyarosítására és a belföldi anyagbeszerzés ellenőrzésére vonatkozó rendszabályok kidolgozásával, később pedig a bonyolult kamatbiztosítási, kártalanítási, beruházási és vasútcsoportosítási ügyek tárgyalásával tűnt ki. 0 hozta létre a magyar vasutak kárbiztosítási szövetkezetét, mely úttörő lépéshez később az osztrák vasutasok is csatlakoztak. 1880-tól 1892-ig, vagyis a tiszai vasút megváltásától az osztrák magyar államvasút megváltásáig, az összes vasútállamosítási Ügyeknek szintén ö volt az előadója. 1892-ben ő Felsége a magyar-román vasúti csatlakozási szerződés megkötésére őt nevezte ki teljhatalmú megbízottjává. Ez volt az első eset, hogy úgy Magyarország, mint Ausztria külön kötötte meg a maga csatlakozási szerződését s hogy annak megkötésére a közös külügyi hivatal részéről az illetékes magyar és osztrák szakminisztériumok osztályfőnökeit hatalmazták fel. A terhes szolgálat folytán megviselt egészségi állapota miatt 1893. tavaszán 26 évi szolgálat után nyugalomba vonult, de mint a Pesti magyar kereskedelmi bank igazgatóságának tagja és a Magyar helyi érdekű vasutak részvénytársaság alelnöke továbbra is megmaradt a közgazdasági pályán. A szakirodalom terén feltűnést keltettek a Budapesti Szemlében »Baross Gábor müvei és rendszere* cím alatt megjelent cikkei, melyek önálló röpirat alakjában is megjelentek és érdekes 13*
