1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - XI. Ő felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Semsey Andor

193 Semsey Andor 1833. december 22-én született Kassán, ahol atyja annak idején megyei alispán volt; anyja, Szemere Klára, igen müveit lelkű, hazafias szellemű nő volt. A gimnázium alsóbb osztályait a budai piaristáknál végezte, a felsőbb osztályokat és a jogot Kassán tanulta. Eleinte gazdasági pályára lépett, el is végezte a magyaróvári gazdasági akadémiát, ahonnan Hohenheimba ment tanulmányai kiegészítésérc. Atyjának 1886-ban bekövetkezett halála után a három fiúörökös megosztozott a terjedelmes családi birtokon. Az összes vagyon akkor 2,299.000 írtra rúgott, amely nagyobbára földbirtokokban feküdt. Semsey Andor Halmaz újvárost kapta 763.000 forint értékben. Az örökösök között [el­osztott birtokokból 1863-ban királyi engedéllyel hitbizományt csináltak, amelynek jelenleg miután a két íitestvér korán és örökösök nélkül elhalt — Semsey Andor a birtokosa. [866-ban a fővárosba költözködött és azóta állandóan itt él, idejét kizáró­lag a tudományos búvárkodásnak szentelve, különös szeretettel ápolva a természettudományokat. Kedvenc tárgya az ásvány­tan. A Nemzeti Múzeum ásványtani gyűjteményét páratlan adományaival a világ egyik elsőrangú ilyfajta gyűjteményévé tette. 1882-ben megvette Esterházy herceg híres ásványgyüjte­ményél 20.000 forintért, a Beranget-félének egy részét 6000 forintért, kevéssel később pedig a híres Coquand-féle gyűjte­ményt, melyet a földtani intézetnek adományozott; 1885-ben 17.000 forintot adott a Fausér-féle gyűjteményért. Ezenkívül a Nemzeti Múzeum céljaira vásárolt több meteorgyüjteményt, amelyekkel egyedülállóvá tette e téren a múzeumot. Számos tudományos értekezést tartott az üstökösökről és a brazíliai apatitokról. Igen áldozatkész mecénásnak mutatkozott a nagy irodalmi munkák érdekében is. így a többi közt az ő érdeme, hogy Hermán Ottó könyve a halászatról és madarászairól meg­jelenhetett. Életének legnemesebb tette az a 100.000 forintos alapítvány, melyet 1889-ben az Akadémiának tett tudományos munkák jutalmazására. Tekintélyes összegekkel segítette a m. kir. földtani intézetet, amelynek tiszteletbeli elnöke, továbbá az Eötvös-kollégiumot. 1882 óta tiszteletbeli, 1890 óta igaz­gatósági tagja az Akadémiának. A millenniumi kiállítás évében títurm-féle Orazagyyulé-ii Almanach. ll *

Next

/
Oldalképek
Tartalom