1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - XI. Ő felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Ernuszt Kelemen

171 hivatott volt e törvényeket ;i gyakorlatban megvalósítani. A kodifikáció és az igazságszolgáltatás terén szerzett érdemei elismeréséül ö Felsége 1875-ben a Szent István-rend kiskeresztje jével tüntette ki. Rudolf trónörökös vizsgatétele alkalmával 1876-ban mint egyik bizalmi férfiú hivatott meg Gödöllőre. A magyar jogászvilág azzal fejezte ki iránta elismerését, hogy az egyik magyar jogászgvülés elnökévé választotta. 1888. május bávában a kii. kúria másodelnökévé nevezte ki ö Felsége s e minőségben lett tagja a főrendiháznak. 1888-ban a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot és [892-ben a Szent. István-rend középkeresztjei kapta. [893-ban nyugalomba lépvén, a főrendiház élethossziglani tagja lett. [898-ban ö Felsége a főrendiház alelnökévé nevezte ki. mely méltóságról azonban betegeskedése miatt [900-ban leköszönt. [896-ban a kolozsvári és [901-ben a budapesti egyetem tiszteletbeli jogtudorrá választotta. Ernuszt Kelemen 1832-ben Óladon. Vasmegyében született. Tizcnnégyéves korában katonai intézetbe került, hol elvégezvén a hadmérnöki tudományokat, huszárrá lett s főhadnagyságig vitte. 1857-ben, atyja halálakor, otthagyta ezredet. A hatvanas évek óta nyilvánosan szerepel ; részt vett megyéje és az országos gazdasági egyesület ügyeiben, azonkívül az akadémia, az írói segélyegylet, a megyei takarékpénztár, a szombathelyi főreáliskola, a megyei árvaház stb. érdekében sokat fáradozott. 1869-ben az országgyűlés tagja lett, mint ilyen 1871-ben Vasmegye főispánjává nevezték ki s a Deák-párt buzgó hív ének bizonyult. A fúzió miatt 1875-ben lemondván, a Lipót-rend középkeresztjei nyerte. 1876-ban országgyűlési képviselővé választották s kezdetben a szabadelvüpárthoz tartozott, de a boszniai okkupáeió alkalma ból a mérsékelt ellenzékhez csatlakozott. Az 1887-i országgyűlésnek nem volt tagja ; ellenben az 1892-i választások alkalmával, midőn Baross Gábor miniszter a győri mandátumot tartván meg.a szombathelyiről és pécsiről lemondott. Ernuszt Kelement Szombathelyen egyhangúlag megválasztották. 1894-ben az egyházpolitika miatt a nemzeti pártból kilépett A főrendiház