1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - X. A főrendiház élethossziglan megválasztott tagjai - Nyáry Kálmán gróf

160 behatása alatt kiváló érdeklődést tanúsított a régészet iránt. Átvéve Nógrádmegyében pilinyi birtokát, ott nagy kiterjedésű őstemetöt fedezett fel; Rómer Flórissal, tovább kutatandó, beutazta egész Felső-Magyarországot, itt-ott ásatásokat eszközölt és ezek eredményeit szaklapokban közölte. Egyik kiváló közleménye a pilini Leshegyen talált csontvázakról az Archaeologiai Közlemények IX. kötetében jelent meg. 1861 óta tagja a főrendiháznak, 1878 óta jegyző volt; ez maradt a ház újjászervezése után is ; 1907-ig a háznagyi tisztséget töltötte be. 1864-ben kamarási méltóságot kapott, 1867-ben a koronázás alkalmával aranysarkantyús vitézzé avatták ; tagja volt a koronát átvivő országos küldöttségnek. 1874-ben a földmivelésügyi minisztériumban tiszteletbeli titkárrá, 1880-ban osztálytanácsossá nevezték ki. A történelmi és régészeti tudományok előbbrevitelén fáradozva, buzgó tagja e szakot mívelö társaságoknak. Az országos régészeti és embertani társulat másodelnöke, a hunyadvári egylet alelnöke, a magyar történelmi társulat, a budapesti heraldikai és genealógiai társulat és a gömörmegyei muzeumegyesület igazgató-választmányi, továbbá a békésmegyei régészeti és müvelődéstörténelmi, a tiszafüredvidéki régészeti és a felsőmagyarországi régészeti társulatok tiszteletbeli és a földhitelintézet felügyelő bizottsági tagja ; az országos baromfitenyésztési egyesület elnöke. 1883-ban levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. melynek most tiszteleti tagja. Helyet foglal a legfőbb fegyelmi bíróságban. Nyáry Kálmán gróf 1838 október 2-án Gölnicbányán született. A gimnáziumot Eperjesen, a jogi akadémiát Pozsonyban végezte. Mint végzett jogász Tnróemegyében mint főjegyző, főszolgabíró, törvényszéki ülnök és Znióváralján mint királyi járásbíró működött. 1875-ben nyugalomba vonult. Télen Pozsonyban, nyáron barsmegyei birtokán, Zsitvanjíalnban lakik. Családja [632-ben kapta a grófi rangot bedeghi és berenchi előnévvel.