1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - B) Grófok - Széchényi Péter - Széchényi Sándor - Széchényi Viktor

Ilii Széchényi Péter gróf 1870. március 4-én született; másodszülött fia néhai Imre gróf londoni nagykövetnek. Cs. és kir. kamarás és tartalékos főhadnagy a 13. huszárezredben. Neje Esterházy Mária grófnő. Széchényi Sándor gróf 1837. október 27-én Bécsben született mint néhai János Nepomuk gróf és Erdödy Ágota grófnő harmadik fia. Tanulmányait Sopronban végezte. Olasz-, Németországot és Németalföldet beutazva, 1861-ben Tolnamegye tiszteletbeli megyei aljegyzője, majd a dunaföldvári járásban szolgabíró volt ; a Schmerlingkorszak beálltával a tisztviselői karral ő is lemondott 1867-től 1871 végéig a simontornyai járás főszolgabirája volt. 1872 elején visszavonult a magánéletbe, hogy tevékenységét első sorban nagykiterjedésű nagydorogi uradalmának s zemplénés sárosmegyei birtokainak szentelje. Emellett azonban mint a törvényhatósági bizottságnak, az összes megyei választmányoknak s a közigazgatási bizottságnak is fennállása óta tagja, egyike volta megyei közéletlegbuzgóbb tényezőinek. 1884. október 14-én Tolnamegye főispánjává nevezték ki, mely állást több mint két évtizedig töltötte be. 1898-ban az országos központi hitelszövetkezet szervezése után ennek elnöke lett. 1895 óta belső titkos tanácsos, 1906. május 21-én, valimint 1910 június [8.-án a főrendiház alelnökévé nevezte ki a király. Az igazoló bíróság tagja. Neje jobaházi Döry Natália, akitől négy gyermeke született. Széchényi Viktor gróf Pozsonyban született 1871. október 10-én ; negyedik fia néhai Dénes grófnak. Tanulmányait Budapesten a kegyesrendi gimnáziumban kezdte, majd katonai pályára lépvén, a morvafehértemplomi lovassági hadapródiskolában folytatta. Tizenöt évig volt tényleges katona. Két évig a lovastcstőrségnél, majd