1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - B) Grófok - Károlyi Gyula - Károlyi Imre

in;. hivólevelel [905-ben eszközölte ki. Cs. és kir. kamarás. Az ö Felsége személye körüli minisztériumban fogalmazó volt, de 1909-ben a minisztérium kebeléből kivált. A szuverén máltai lovagrend lovagja. Károlyi Gyula gróí Nyirbaktán született 1871. mjus 7-én. Tanulmányainak befejezése után birtokain gazdálkodott és amellett élénken részt vett a közéletben. 1894. október 20-án nőül vette Károlyi Melinda grófnőt, István gróí leányát. 1902-ben kamarási méltóságot kapott. A főrendiház 1905. május 20-án iktatta be tagjai sorába. Az 1905—6-i nemzeti küzdelemben jelentékeny szerepe volt. A Wekerle-kormány hivatalbalépése után 1906-ban Aradmegye és Arad szab. kir. város főispánjává nevezték ki ; állásáról 1910-ben lemondott. Az eesedi láp lecsapoló és Szamosbalparti ármentesítő- és belvíz-társulat elnöke. A mentelmi bizottság tagja. Károlyi Imre gróf 1873 január 10-én Mácsán született; a főrendiház néhai elnökének, Tibor grófnak fia. A budapesti kegyesrendi gimnáziumból a máhrisch-weisskircheni lovassági hadapródiskolába ment. A cs. és kir. 7. huszárezredben másfél évig szolgált, majd a Rajna melletti Bonn közelében fekvő Poppelsdorfban gazdasági akadémiát végzett. Közgazdasági téren és a sportvilágban előkelő szerepe van. Az 1900-ban alakult Belga-magyar banknak rövid ideig elnöke volt. Elnöke az orosháza-szentescsongrádi vasútnak, a körös-tisza-marosi ármentcsitő és belvizszabályozó társulatnak, a Bárdi-féle automobilipar-részvénytársaságnak, a nyírbátori Boni mezőgazdasági iparrészvénytársaságnak, tagja a Magyar leszámítoló- és pénzváltóbank igazgatóságának. 1910-ben elnöke volt a Magyar Acro-Klubnak. A csongrádmegyei nagymágocsi, a zalamegyei zalaszentgróti, a szabolcsmegyei nyírbátori és a biharmegyei bályoki uradalmak birtokosa. 1896-ban nőül vette Károlyi Zsófia