1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - V. Országzászlósok, a pozsonyi gróf és a koronaőrök - Apponyi Sándor gróf - Pálffy István gróf

54 Apponyi Sándor gróf, kir. főkamarásmester. Született 1844. január 19-én Parisban, mint néhai Apponyi Rudolf gróf párisi nagykövet fia. Tanulmányait külföldön végezte, s ifjú éveit is ott töltötte el. 1853-tól 1866-ig Londonban és Parisban követségi attasé, 1871-től 1874-ig Parisban követségi titkár volt. Az 1865-iki országgyűlés óta tagja a főrendiháznak. A diplomácziai térről visszavonulván, gyönyörű fekvésű tolnamegyei kastélyában, Lengyelen, történelmi és régészeti kutatásokkal töltötte el idejét, de emellett állandóan résztvett a megyei és a politikai életben is. Szép képmetszet-gyüjteménye van, azonkívül különösen régi Hungaricákban gazdag könyvtára. 1888-ban tagja lett az Akadémia igazgató-tanácsának. Cs. és k. kamarás, 1897 óta pedig belső titkos tanácsos is. 1878-ban megnősült, nőül vévén Esterházy Alexandra grófnőt. Fökamarásmesterré a király 1903-ban nevezte ki. Budapest, IV., Angol királynő-szálloda. — Lengyel. Pálffy István gróf, pozsonyi gróf, Pozsony várának örökös főkapitánya és Pozsonymegye örökös főispánja. Született a pozsonymegyei Vöröskő várában, 1828. június 3-án. Magánúton végezte el a középiskolákat, majd jogot hallgatott és 1846-ban Pozsonyban kitűnő sikerrel tette le a jogtudományi államvizsgát. 1846. augusztusában Pozsonyvármegye tiszteletbeli aljegyzője lett, s ebben az állásában 1848-ig maradt meg, amikor belügyminiszteri fogalmazóvá neveztetett ki. Nemsokára a legfőbb semmitöszéknél, majd a helytartóságnál nyert alkalmazást. 1857-től 1859-ig barsi megyefőnök volt. 1859-ben leköszönt kir. helytartósági tanácsosi állásáról, átvette birtokainak kezelését, s ezeket mai napig a legnagyobb buzgalommal és szorgalommal tartja rendben. 1861-ben, mint alapító tagnak, nagy része volt a „Pozsonyvármegyei gazdasági egyesület" megalakításában ; 1864ben az egyesület másodelnökévé választatott meg, mely tisztét 1871-ig töltötte be. Ekkor elnökké választatott, s azóta fáradhatatlanul munkálkodik az egyesület felvirágoztatásán. 1865-ben a bazini kerület országgyűlési képviselővé választotta meg, egy év múlva azonban a mandátumról lemondott. 1901. április 5-én Ö Felsége legfelsőbb elhatározásával mint a Pálffy grófi-család legidősebb férfitagját és a pozsonyi várkapitánysági hitbizomány birtokosát a pozsonyi grófi és örökös várkapitányi czimmel és