1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - V. Országzászlósok, a pozsonyi gróf és a koronaőrök - Pejacsevich Tódor gróf

50 delegácziónak. 1868. májusában a külügyminisztérium osztályfőnökévé neveztetett ki, s ez állásában több kormányt is szolgálva, tizenegy esztendeig maradt meg. Eközben titkos tanácsosi czimet nyert. 1879-ben Ő Felsége személye körüli miniszterré neveztetett ki. 1890-ben nyugalomba vonult és kir. fökamarásmester lett. Már előzőleg, 1886-ban bölcsészeti tudorságának ötvenéves fordulója alkalmával díszoklevelet nyert az egyetemtől. Tevékenységet fejtett ki a magyar sportirodalomban, különösen a „Vadász és Versenylap" hasábjain. 1873-ban a Szent Istvánrend középkeresztjével, 1881-ben az I. oszt. vaskorona-renddel, 1890-ben pedig a Szent István-rend nagykeresztjével tüntettetett ki. Azonkívül több külföldi rendjel tulajdonosa, amelyeket két évtizedig tartó államszolgálata alatt érdemelt ki. Feldiszittetett a máltai Szent János-renddel, azonkívül a porosz, bajor, szász, olasz, toscanai, norvég, orosz, görög, román, perzsa, chinai és japán rendjelekkel. Szögyény-Marich László halála után országbíró lett. 1894-ben megnősült, nőül vévén Wallner Teréziát. Budapest, IV., Angol királynő-szálloda. — Wien, I., Elisabeth-Strasse. Pejacsevich Tódor gróf, Horvát-Szlavon-Dalmátország bánja. Született 1855. szeptember 24-én Nasiéen. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Jogot Bonnban és Budapesten hallgatott, s a budapesti egyetemen tudorrá avattatott. Azután közpályára lépve, előbb Eszéken a megyénél, majd a zágrábi kormánynál lett segédfogalmazó. A nyolczvanas években két országgyűlésen keresztül a horvát országgyűlés képviselője és jegyzője volt. 1886-ban, a báni széknek Khuen-Héderváry gróf által történt elfoglalásakor, Verőcze vármegye és Zimony város főispánjává neveztetett ki, s e méltóságot másfél évtizeden keresztül viselte. 1898-ban a király a Szent István-rend kiskeresztjét adományozta neki. Atyjának, Pejacsevich László grófnak halála után átvette a nasici hitbizomány és a tolnamegyei zombai birtok kezelését. 1901-ben ismét tagja lett a horvát országgyűlésnek, s a magyar képviselőházba delegáltatott, amelynek 1903-ig volt tagja. Ekkor Horvát-Szlavon-Dalmátország bánjává neveztetett ki. Cs. és kir. kamarás. Tulajdonosa a lippei becsületkeresztnek, s tiszteletbeli lovagja a szuverén máltai lovagrendnek. 1903-ban valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot nyert. Neje Vay Lila bárónő, az Erzsébet-rend tulajdonosa. Budapest, IV., Angol királynő-szálloda. — Zágráb.