1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - III. A görög-keleti egyház egyháznagyjai - Szevics Mitrofán

37 volt az újvidéki állami iskolákban. 1892-ben a karlóczai főgimnázium hittanárává neveztetett ki, s ebben az állásában két évig működött. Ezután 1896. végéig Brankovics pátriárka mellett működött mint főegyházmegyei szentszéki jegyző, referens és archidiakonus, később pedig mint protoszinczellus. Magyarevics, volt budai püspöknek 1896. novemberében bekövetkezett halála után pátriárkái mandatárius, majd 1897-ben a budai egyházmegye adminisztrátora lett. 1897. elején beocsini archimandritává neveztetett ki, 1897. augusztusában, illetve az 1897. deczember 6-iki uj választás alkalmával pedig a karlóczai püspöki zsinat budai szerb püspökké választotta meg és 1898. január 20-án megerősítést nyervén, 1898. márczius 13-án felszenteltetett. 1901. szeptember 21-én a király a kormány előterjesztésére a temesvári görögkeleti szerb püspökség ^adminisztrátorává nevezte ki az elhunyt Popovics Nikanor helyére, s a püspöki szék szabályszerű betöltéséig, 1904. év tavaszáig működött ezen állásában. Nagykeresztese a szerb királyi Szent Száva-rendnek. Tagja Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának. Budapest, I., Döbrcntei-utcza 14. — Szentendre. Szevics Mitrofán, bácsi szerb püspök. Született Újvidéken, 1854. augusztus 14-én. Elemi iskoláit és középiskolai tanulmányait Újvidéken végezte. Jogot a gráczi és a zágrábi egyetemeken hallgatott. Teológiai tanulmányait a karlóczai görögkeleti szerb szemináriumban fejezte be. 1880. januártól 1881, augusztusig a zárai szerb teológián segédtanároskodott, 1881-től 1892. január 16-ig pedig mint rendes tanár működött, s egyszersmind a könyvtár őre is volt. 1885-től 1891-ig a papnevelő-intézet igazgatását látta el. 1892. január 20-án a Pátriárka meghívására a karlóczai teológiára rendes tanárnak ment át, 1895. márczius 25-én a hopovai kolostor főnöke, s az ottani szerzetesi iskola igazgatója lett, majd 1898. szeptember 19-én a szerzetes-iskola beszüntettetvén, mint zárdafönök Krusedolba ment. 1880-ban diakónussá, 1881-ben presbiterré, 1890-ben püspöki szinczellussá, 1892-ben pátriárkái protoszinczellussá, s v

égül 1895-ben archimandritává neveztetett ki. A karlóczai püspöki zsinat által bácsi püspökké választatván és királyi megerősítést nyervén, 1899. július 16-án elfoglalta az Opasics Germán ^hunytával megüresedett püspöki széket. Hittudományi dolgozatain, értekezésein és néhány tanulmányán kivül, amelyek a