1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.
Képviselőház - III. Választókerületek megyék szerint - Veszprémmegye - Hentaller Lajos
391 végezte, majd a debreczeni gazdasági intézetnek volt egy évig hallgatója, de családja kívánságára az orvosi pályára lépett és az egyetemet Bécsben és Budapesten végezte el. Orvosi oklevelet Budapesten szerzett és egyideig gyakornok volt Kétly, majd Késmárszky tanár klinikáján. Orvosi gyakorlatát Nyíregyházán kezdte meg, honnét hivatalos orvosnak Kemecsére ment. Eközben eleget tett Bécsben hadkötelezettségének és tartalékos segédorvosi minőségben tiszti rangot nyert. Hat évi orvosi gyakorlat után visszavonult besztereczi birtokára, jelenleg annak kezelésével foglalkozik. Tagja a megyei törvényhatósági bizottságnak és tanácsjegyzője az ev. ref. egyházmegyének. Beszterecz, Veszprémin. Somlyóvásárhely. Hentaller Lajos (függetlenségi és 48-as). A magyar szabadságharcz történetének kiváló kutatója és irója Jászberény városában, 1852. november 23-án született. Iskolái befejeztével előbb a fővárost szolgálta, majd megválva hivatalától, rövid ideig az „Egyetértésinek, később pedig a „Függetlenség" czimü lapnak lett munkatársa és vezérczikkirója. A fülöpszállási kerület választotta meg elsőizben képviselővé 1881-ben, s a következő cziklusokban 1901-ig ugyancsak Fülöpszállást, majd Gyöngyöst és Dárdát képviselte. 1901-ben nem nyert mandátumot, mig 1905-ben a somlyó-vásárhelyi kerületben aratott győzelmével szaporította a szabadelvüpárttól a függetlenségi zászló alá hóditott kerületek számát. Az idei évben egyhangú választáson ugyancsak Somlyóvásárhelyen nyert megbízó-levelet. Mint képviselő állandóan tevékenységet fejtett ki a publiczisztika terén is. A „Debreczen"-nek, „Magyar Ujság a-nak, „Budapesti Ujság"-nak és „Kossuth Hirlapjá"-nak volt szerkesztője. Mint hisztórikus pedig előszeretettel foglalkozik a 48-as idők eseményeivel, s e tárgyú munkái (Kossuth és kora, Petőfi követjelöltsége, A balavásári szüret, A szabadságharcz dalai stb.) forrásmunkák gyanánt tekinthetők és számos adalékot szolgáltatnak a szabadságharcz történetéhez. Tisztje a franczia akadémiának és tagja a szegedi Dugonics-társaságnak is. Budapest, VII., Erzsébet-körut 42.
