1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - III. Választókerületek megyék szerint - Vasmegye - Széll Kálmán

388 történetében korszakossá vált programbeszédjét. A pénzügyi tár­czát ismételten visszautasította. Ezen időben ruházta fel Ő Felsége a valóságos belső titkos tanácsosi czimmel és méltósággal. 1892—96-ig elnöke volt a pénzügyi bizottságnak, 1896 óta pedig a közigazgatási bizottságnak. Jelenleg ismét a pénzügyi bizottság elnöke. Tagja volt az országos ankétnak, mely a valutaszabályo­zást tűzte ki czéljául. 1893-ban a Lipót-rend nagykeresztjével tüntettetett ki. Tevékenysége mindenre kiterjedt. Mint elnök műkö­dött az 1892. XXI. t.-cz. alapján kiküldött országos ellenőrző­bizottság, az országos millenniumi bizottság és az 1896. és 1898. évi budapesti delegácziók gyűlésein. Hosszabb idő óta elnöke a Dunántúli Közművelődési Egyesületnek és mindezeken kivül fog­lalkozik mezőgazdasággal és állattenyésztéssel is. Rátóti tehené­szete világhírű. Társelnök volt a kulturális egyesületek 1896. évben megtartott kongresszusán. Elnöke volt az 1896. évi budapesti interparlamentáris konferenczia magyar csoportjának és három évig az országos kvótabizottságnak. Ezen idő óta újból vezér­szerepet kezdett játszani a politikában és többizben megakadályozta az obstrukezió letörésére irányuló erőszakos intézkedések és esz­közök alkalmazását. 1899. január havában a házfeloszlatás tár­gyában kihallgatáson volt Ö Felségénél és azzal bízatott meg, hogy Bánffy báró miniszterelnökkel együtt vezesse a béketárgya­lásokat. Ugyanazon év februárjában kabinetalakitással bizta meg a király, ami, az ellenzék aláírván a paktumot, sikerült is neki. Kormányelnöksége alatt fuzionál!a nemzetipárta szabadelvüpárttal és a képviselőháznak ekkép megalakított többsége egymásután szavazta meg a gazdasági kiegyezés ideiglenes rendezéséről, a kúriai bíráskodásról szóló törvényeket és az uj házszabályokat. Rendezte Magyarország kereskedelmi viszonyát a külállamokhoz. Mint belügyminiszter rendeletekkel rendezte a lelenczgyermekek és a hét éven felüli züllött gyermekek ügyét. Az összeférhetet­lenségi törvény már az ő elvei alapján lépett életbe. 1902-ben a Szent István-rend nagykeresztjét kapta. Ugyanezen évben meg­kötötte Körber osztrák miniszterelnökkel a kiegyezést, melynek tárgyalásai majdnem egy teljes évig húzódtak. A következő évben törvényjavaslatot nyújtott be az ujonczlétszám felemelése tárgyá­ban, s miután ezen javaslat ellen megindult az obstrukezió, beállt az ex-lex. A szabadelvüpárt bomlásnak indult; Apponyi és hívei a nemzeti vívmányokat. Tisza követői pedig a házszabalyreviziot irták zászlójukra. 1903 június 16-án lemondott a miniszterelnök-

Next

/
Oldalképek
Tartalom