1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - III. Választókerületek megyék szerint - Szilágymegye - Kún Árpád

357 fejezte után is nagyrészt az irodalomnak élt egész 1871-ig, amikor a franczia köztársaságnak ajánlotta fel kardját. Francziaországon kivül küzdött Olaszország szabadságáért is Garibaldi Ricciotti táborában, majd újból Parisba tért vissza és a Commune alatt levelekkel tudósította az „Ellenőr"-t. A Commune lezajlása után Angolországba utazott. Innét tért haza 1872-ben, s még ez évben Udvarhelyszék képviselővé választotta. Az 1882-iki országgyűlésen Kolozsvár II. kerületének mandátumával jött a képviselőházba, 1884-ben Marosvásárhely I. kerületét, 1887-ben pedig Kecskemét I. kerületét képviselte. Az 1887-iki országgyűlés vége felé tizenhét képviselővel együtt kivált a függetlenségi pártból és megalakította a nevéről elnevezett 48-as pártot. Ugyanekkor pártjával megobstruálta a kétszakaszos Szapáry-féle közigazgatási törvényjavaslatot, s ez időbe esik első szereplése a delegáczióban is. 1892-ben újból megválasztották Kecskeméten, de Szatmáron is mandátumot nyervén, ez utóbbi megbízást tartotta meg. Az egyházpolitikai vitában hevesen ellenezte a házasságkötés kötelező polgári formáját pártjával együtt. Az 1896-iki választásoknál kisebbségben maradt, s csak 1899-ben került be ismét a képviselőházba a szilágysomlyói kerület egyhangú választásával. Ugyancsak egyhangúlag választotta meg e kerület, jóllehet nem akart mandátumot vállalni, 1901-ben, 1905-ben és az idei évben is. Az utóbbi években politikai szerepléséből kivált a delegáczióban a hármasszövetség felett tartott kemény kritikája és bizalmatlansági nyilatkozata a közös minisztériumok iránt. Az 1903-iki nagy obstrukcziónak egyik főszereplője volt, hevesen támadta a kormányt. Ő és pártja obstruált legtovább, s csak 1904. márczius 10-én, Thaly Kálmán ismeretes békeszerző felszólalása után szüntette meg a rendkívüli eszközökkel való harczot. Tagja volt a szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottságának. Ujabban „A Nap" czimü politikai napilap vezérczikkirója. Mint politikus, radikális függetlenségi, s mint szónok egyike a legkiválóbbaknak. Beszédeit folyékonyság, súlyos érvelés és tüzes, szép gondolatok jellemezik. Budapest, IX., Lónyay-utcza 11. Tasnád. Kún Árpád (függetlenségi és 48-as). Mezőtúron, 1865. évben született. A gimnáziumot Mezőtúron és Szarvason, az egyetemet pedig Budapesten elvégezvén, jogtudorrá