1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Mayer Béla

20 kegy a gerlai apát czimével is kitüntette. A jelenlegi váczi püspököt, Csáky Károly grófot, 1901-ben az örök városba Bálás kisérte el, 1904-ben pedig a pápai prelátusok sorába vétetett fel. Lankadatlanul kifejtett egyházkormányzati működése mellett az 1904—1905. tanévben a püspöki papnövelde kormányzatát is vezette. Mint váczi kanonok, számos tanújelét adta áldozatkészségének ; többek között a váczi szeminárium és a siketnémaintézet javára tett tekintélyes alapítványokat. A közügyekben mint Pestmegye törvényhatósági bizottságának tagja és mint váczi városi képviselő vett tevékeny részt. Rozsnyói püspökké a király 1905. október 17-én nevezte ki. (Rozsnyó.) Mayer Béla, szatmári r. k. püspök. Született 1838. július 19-én, Zomborban. 1862. július 27-én pappá szenteltetvén, előbb Kulán, majd Ráczmiliticsen volt segédlelkész. 1866-ban, Lonovics érsek halála után, a kalocsai érseki udvarba hivatott, ahol előbb iktató, szentszéki jegyző, irattáros, valamint a Miasszonyunkról nevezett iskolanénék zárdájában hitoktató volt. 1870-ben Haynald érsek titkárává nevezte ki, 1873-ban a kalocsai tanítóképző tanára, két évvel később szentszéki ülnök, majd 1878-ban zsinati vizsgáló lett. 1880-ban a pápa ő Szentsége tiszteletbeli kamarásává nevezte ki, a következő évben pedig elnyerte az idősb mesterkanonoki stallumot és egyszersmind egyházmegyei főtanfelügyelő és a zárdai iskolák igazgatója lett. 1883-ban apáttá, 1888-ban pedig bosoni választott püspökké és tiszavidéki főesperessé neveztetett ki. 1891-ben, Haynald érsek halála után, érseki vikáriussá választatott, egy évre rá bácsi főesperes, 1895-ben bácsi prépost, 1897-ben pedig őrkanonok lett. 1901-ben a budapesti egyetem tiszteletbeli teológiai tudorrá avatta, 1902-ben elnyerte az éneklő-, 1903-ban pedig az olvasókanonokságot. Miután 1904-ben Császka halála után másodízben volt főkáptalani helynök, végre 1905. október 17-én szatmári megyéspüspökké nevezte ki a király. Mint kalocsai kanonok kitűnt jótékonyságával. így többek között a kalocsai egyházmegyei nyugdíjalapra 80,000 koronát ajándékozott, a kalocsai tanitókházát pedig 25,000 korona költséggel kibővittette. Szatmári püspöki jövedelmét pedig egészen a szatmári káptalan kezelésére engedte át, hogy az jótékony czélokra fordittassék. Kiváló egyházi