1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - III. Választókerületek megyék szerint - Szebenmegye - Gratz Gusztáv

351 • szövetkezetek ügyével foglalkozott, mely kérdésekben terjedelmes tanulmányai jelentek meg. 1902-ben az országrészenkint tartott kivándorlási kongresszusoknak egyik főrendezője és előadója volt. 1901-ben átvette a Hazánk ez. agrárpolitikai napilap szerkesztését. Öt év alatt több mint ezer czikket irt, melyek jórészt szocziálpolitikai eszmekörben mozognak. Megboldogult Károlyi Sándor grófnak odaadó és bizalmas munkatársai közé tartozott. Széli miniszterelnöksége alatt a szabadelvüpárthoz csatlakozott, innen azonban az annyira emlékezetes november 18-ikán kilépett. Ez év elején „Az Ország" czimü politikai napilap szerkesztését vette át. Időközben több szaklapnak is dolgozott. 1902. óta Szilassyval együtt szerkeszti és kiadja a Szövetkezeti és Gazdasági Évkönyvet. Buday most tiszteleti titkárja az OMGE-nek, előadója a szocziálpolitikai bizottságnak és előadója a kivándorlási végrehajtó-bizottságnak. A képviselőháznak most tagja elsőizben. Budapest, VIII., Szentkirályi-utcza 28/a. Ujegyháza. Gratz Gusztáv (pártonkívüli). 1875. márczius 30-án született Gölniczbányán, Szepesmegyében, hol atyja mint evang. lelkész működött. Miután gimnáziumi tanulmányait Iglón, Beszterczén és Kolozsvárt elvégezte, a kolozsvári egyetemen jogot hallgatott és doktorátust is tett. Az egyetemi ifjúság életében mint az Egyetemi Kör elnöke tevékeny részt vett, s az akkori egyházpolitikai küzdelmekben az antiklerikális ifjúsági párt egyik vezére volt. 1896-ban belépett a „Pester Lloyd" szerkesztőségébe, melynek egyik parlamenti tudósitója volt, 1902-ben a bécsi „Zeit" magyarországi levelezője lett. Ezenkívül 1899. óta tudósitója a „Kölnische Zeitungénak is. 1900-ban megalapította a „Huszadik Század" czimü társadalomtudományi havi szemlét és ennek három évig szerkesztője is volt. 1902-ben résztvett a „Társadalomtudományi Társaság" megalapításában, melyben előbb Pulszky Ágost, aztán gróf Andrássy Gyula oldalán mint titkár működött, s a társaságban, mely Magyarország progresszív irányú elemeinek tudományos téren való egyesítését tűzte ki czéljául, ismételten sikraszállt a szabadelvű eszmék mellett, szemben a szoczialista áramlatokkal. 1905-ben résztvett a