1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Hosszu Vazul - Radnai Farkas

27 pedig apátkanonok lett. Hidassy püspök betegeskedése alatt segédpüspök, majd ennek halála után káptalani helynökké választatván, az egyházmegye kormányzatát vitte, mig végül 1901. november 1-én Ö Felsége szombathelyi megyés püspökké nevezte ki. Vasvármegye és Szombathely város közéletében tevékeny részt vesz. Tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának és az állandó választmánynak. (Budapest, IV., Angol királynő-szálloda. — Szombathely.) Hosszú Vazul, lugosi g. k. püspök. Született 1866-ban. Gimnáziumi tanulmányait Szászrégenben és Marosvásárhelyt végezte, felsőbb iskoláit pedig Rómában, a „Collegium de propaganda fide" intézetben. Áldozárrá 1886-ban szenteltetett fel, s rövid idő múlva a balázsfalvai papnevelő-intézet tanára, majd a balázsfalvai főgimnázium igazgatója lett. Ez alatt az idő alatt irta meg a középiskolákban általánosan használt pszichológiai és logikai tankönyvét. Erre az időre esik a magyar nyelv terjesztése körül kifejtett tevékenysége is. 1898-ban tagja lett a balázsfalvai káptalannak. Hazafias szellemét igen jellemzi, hogy amikor 1891-ben a román túlzók „Memorandum"-ot készültek beadni, figyelmeztette őket arra a veszélyre, amelylyel a magyar alkotmánynyal való összeütközés járhat. A közoktatás terén kifejtett tevékenysége mellett a vármegye közéletében is nagy szerepet játszott. Lugosi g. k. püspökké 1903. május 10-én neveztetett ki. (Budapest, V., Continental-szálloda. — Lúgos.) Radnai Farkas, beszterczebányai r. k. püspök. Született Kisjenőn, 1748. márczius 25-én. Elemi iskoláit Békéscsabán, középiskoláit Nagyváradon végezte, s beiratkozott a budapesti szemináriumba. Pappá 1871-ben szenteltetett. Előbb Endrődre neveztetett ki segédlelkészszé, majd 1872-ben Lipnoviczky nagyváradi püspök udvarába került, ahol szertartásmester, később titkár, majd irodaigazgató lett, amely állásában a későbbi püspökváltozásokkor is megmaradt. 1899-ben nagyváradi kanonokká neveztetett ki, majd a papnevelő-intézet kormányzójává. 1901-ben pápai prelátus lett. Még ebben az évben europei felszentelt püspökké neveztetett ki és segédpüspöki teendőket végzett Schlauch biboros mellett. 1904. április 6-án Rimely Károly