1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - III. Választókerületek megyék szerint - Pozsonymegye - Kollár Márton - Sághy Gyula

331 utazta Olasz-, Német-, Franczia- és Angolországot. Nagyterjedelmü birtokain, amelyeket mintagazdaságokká rendezett be, nagy szorgalommal gazdálkodik. Ismert sportférfiu. A budapesti és alagi versenyeken többször szállt nyeregbe, azonkívül hires galamblövő. A kivándorlás csökkentése czéljából több kölcsönsegélyegyletet és fogyasztási szövetkezetet alapított. 1882-ben kamarási méltósággal ruháztatott fel. Főrend örökös jogon. Birtokai PozsonyVeszprém- és Trencsén vármegyében vannak. Császári és királyi kamarás. A képviselőháznak most elsőizben tagja. A galántai kerületet képviseli alkotmánypárti program alapján. Bakonyszombathely, Veszprémin. Nagyszombat. Kollár Márton (tót néppárti). A nyitramegyei Csárin született 1853. október 13-án. Iskoláit Pozsonyban, Nyitrán, Váczon és Egerben, majd pedig mint kispap Esztergomban végezte, ahol 1879-ben áldozárrá szenteltetett. Ezután Szuhán és Korponán volt segédlelkész, majd pedig Bikszádon és később Nádason lett plébános. 1880-ban a „Katholicke Noviny" czimü tót lap szerkesztését vette át Nagyszombaton, irt ezenkívül sok katholikus irányú könyvet is tót nyelven. Igazgatója volt az „Adalbert" irodalmi egyletnek. A Háznak 1901-ben mint Nagyszombat képviselője tót nemzetiségi programmal volt tagja. A múlt évben nem nyert mandátumot, mig az idén ismét régi kerülete választotta meg. Budapest, VII., Royal-szalló. — Nádas via Nagyszombat, Pozsonym. Somorja. Sághy Gyula (függetlenségi és 48-as). 1844. május 8-án született a borsodmegyei Edelény községben. A gimnáziumot Egerben és Esztergomban, a jogot pedig a budapesti és heidelbergi egyetemeken végezte el és 1866-ban ügyvédi oklevelet szerzett. Már két évvel később, alig huszonnégy éves korában a győri jogakadémia rendes tanárává neveztetett ki, mig 1870-ben a budapesti egyetemen rendkívüli, 1872-ben pedig rendes tanár lett. Neve a jog- és államtudományok irodalmában sok és kiváló munka élén szerepel, ezek közül a „Római ősalkotmány"-