1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - III. Választókerületek megyék szerint - Mosonmegye - Giesswein Sándor - Batthyány Tivadar gróf

313 Magyaróvár. Giesswein Sándor Mosonmegye. (néppárti). Tatán, Komárommegyében született 1856. február 4-én és az ottani piaristáknál, valamint a győri benczéseknél végezte középiskolai tanulmányait. A teológiát a bécsi Pázmáneumban és Budapesten elvégezvén, 1878-ban pappá szenteltetett, 1880-ban pedig doktorrá avatták. 1878-tól kezdve három évig káplán volt Kismartonban, 1881-ben a győri tanitóképzőhöz tanárrá nevezték ki, 1883-ban pedig a győri egyházmegyei hivatal jegyzője és püspöki titkár lett. 1897-ben Ő Felsége győri kanonokká nevezte ki. Győr törvényhatósági bizottságának 1895. óta tagja. Ugy egyházi, mint társadalmi téren kiváló szerepet vitt, de legnagyobb munkásságot az irodalom terén fejtett ki. Társadalmi téren a katolikus kongresszusokon tartott előadásaival vált ki. Az 1897-iki katolikus autonómiai kongresszuson a győri egyházmegye képviselője volt, amelyen társadalomtudományi és munkásvédelmi elődásaival tűnt ki. Ugyanazon évben megalakította Győrött az első keresztény munkásegyesületet. Időközben nagy tanulmányutakat tett, beutazta az egész Nyugatot és a szentföldet. Irodalmi téren különösen nagy nyelvészeti műveivel vált ki, melyek magyar, latin, német és franczia nyelven jelentek meg. Egyik legnagyobb müve: „Mizraim és Assur tanúsága", mely egyptologiai és assirologiai nyelvészeti tanulmányokat tartalmaz, továbbá „Az összehasonlító nyelvészet főproblémái", „Történelembölcsészet és szocziologia". Egy évig szerkesztette a „Dunántúli Hirlap"-ot és számos czikket irt hittudományi és bölcseleti lapokba. A Szent István-társulat 1903-ban alelnökévé választotta. 1905-ben Magyaróvárott győzött néppárti programmal a szabadelvüpárti Kühne Ede ellenében. Az idén egyhangúlag választották meg újból. Budapest, VIII., Szentkirályi-utcza 28. — Győr. Zurány. Batthyány Tivadar gróf. (L. Pécs.) (Függetlenségi és 48-as.)