1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Csáky Károly gróf

25 állását, melyben növendékeinek szeretete vette körül. 1895-ben adminisztrátora lett a komáromi plébániának, uj iskolát építtetett, s katholikus legényegyesületet alapított. Mint komáromi plébános egyházi, kulturális és jótékony czélokra százezreket áldozott. 1897. január 28-án segédpüspökké neveztetett ki Lönhárt Ferencz erdélyi püspök mellé, utódlási joggal, s 1897. május 1-én a budavári Mátyás-templomban püspökké szenteltetett, majd pedig Lönhárt halála után elnyerte a megyés püspökséget. 1897. szeptember havában a bécsi egyetem hittudományi kara teológiai díszdoktorrá avatta fel. Főpásztori hivatását fáradhatatlan buzgalommal tölti be, s igen gyakran alsóbb papi lelkiteendőket is ellát, pl. gyóntat, iskolákat látogat stb. Védnöke az alsó fehér-vármegyei történelmi, régészeti és természettudományi egyletnek ; főigazgatója valamennyi erdélyi r. kath. iskolának és nevelő-intézetnek és elnöke az erdélyi r. kath. státus igazgató-tanácsának. 1905. szeptember 13-án a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta neki a Felség. (Budapest, I., Uri-utcza 54. — Gyulafehérvár.) Csáky Károly gróf, váczi r. k. püspök. Született Sopronban, 1852. július 24-én. Elemi iskoláit Sopronban, középiskolai tanulmányait a kalksburgi jezsuitáknál végezte. Szorgalmával és példás magaviseletével annyira kitűnt, hogy a Máriakongregáczió prefektusa lett, amely tisztet két évig viselte. 1870-ben az esztergomi egyházmegyében papnövendék lett. Filozófiai képzettsége feltűnt Simor herczegprimásnak, aki a Collegium Germano-Hungaricumba akarta Rómába küldeni, de ez a terve az ifjú Csáky egészségi állapota miatt kivihetetlen volt, s igy tanulmányait Esztergomban fejeztette be vele. 1875. július 25-én szenteltetett fel áldozárrá, s első miséjét szülővárosában tartotta. Nemsokára elnyerte a tardoskeddi lelkészséget, ahonnan Simor herczegprimás 1876-ban udvarába hivta meg. Itt udvari káplán és czeremoniárius volt. 1880-ban Esztergom városa plébánosául választotta meg. Esztergomban öt esztendeig volt plébános, s ez alatt az idő alatt oly nagy tevékenységet fejtett ki, hogy a pápa érdemei elismeréséül pápai titkos kamarássá nevezte ki. Az ő eszméje volt az esztergomi templom restaurálása. 1885. április 8-án pozsonyi kanonokká neveztetett ki, ugyanezen év novemberében pedig az esztergomi székes-káptalannál lett kanonok. 1890-ben apáttá neveztetett ki, 1895-ben pedig Vaszary herczeg-