1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - III. Választókerületek megyék szerint - Liptómegye - Maros-Tordamegye - Filep Albert

307 franczia iskolának, mely a magyar irodalmat uj életre keltette. Középiskoláit a dévai főreáliskolában végezte és az érettségi vizsgát kitüntetéssel tette le. 1897-ben a budapesti műegyetem gépészmérnöki fakultásának hallgatója lett, de két év múlva, súlyos szembaja miatt, megszakította műegyetemi tanulmányait, a kolozs­vári egyetemen jogot hallgatott és itt 1902-ben doktorrá avatták fel. A következő évben eleget tett katonai kötelezettségének a 7-ik és 9-ik honvédhuszárezredekben. Egyideig közigazgatási szol­gálatot teljesített, majd a vele rokon Lázár-család jogi és gaz­dasági ügyeinek adminisztratív vezetésével bízatott meg. Nőtlen. Hunyadmegyében saját birtoka is van. Az 1906-iki általános képviselőválasztásokon Makkai Zsigmonddal, az eddigi képviselő­vel szemben őt választotta meg az ákosfalvai kerület 598 szavazat­többséggel. Három másik ellenjelöltje a választás folyamán vissza­lépett. Budapest, VII., Eötvös-utcza 26/b. — Marosvásárhely. Gernyeszeg. Filep Albert (függetlenségi és 48-as). Született Vaján, Marostordamegyében, 1817-ben. Iskoláit és a jogot is a marosvásárhelyi ev. ref. f őtanodában végezte 1845-ben s még ez évben letette a királyi táblánál az Írnoki, s a régi Marosszéknél a táblabírói esküt. 1846-ban a bécsi politechnikumra ment, de tanulmányait nem fejezhette be, mert a 48-iki események hazahívták. Mint nemzetőr és később mint honvéd végigküzdötte a szabadságharezot. Bem tábornok első erdélyi hadjáratában századosi rangban vett részt, s ott volt a királynémeti, szebeni és feketehalmi ütközetekben; majd Guyon és Vetter fővezérlete alatt a törökbecsei, szöreghegyesi stb. kisebb csatákban és a gyászos emlékezetű temesvári csatában. A szabadságharcz levere­tése után büntetésül besorozták és 3 évig szolgált mint osztrák katona. 1852-ben a Török-Gálffy-féle összeesküvés gyanúja miatt, bár részese nem volt, elfogták és haditörvényszék elé állíttatva, kétesztendei szigorú fogságra Ítéltetett, amelyet részint Szebenben, részint pedig Gyulafehérvár kazamatáiban szenvedett el. — Kiszabadulása után gazdaságával foglalkozott és résztvett a negatív ellentállás hosszú küzdelmében. 1861-ben egyhangúlag megválasztották a régi Marosszék alkirálybirájává. Az alkotmány 20*

Next

/
Oldalképek
Tartalom