1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - III. Választókerületek megyék szerint - Krassószörénymegye - Brediceanu Korjolán - Hajdu Frigyes

303 beosztva. Szentpéteri jószágán gazdálkodással foglalkozik, s mint Komárom vármegye törvényhatóságának virilistája, tevékenyen részt vett a megye közügyeiben. A lefolyt nemzeti küzdelmek során a vármegyei ellentállás munkájában kiváló része volt; Kubinyi Géza komáromi főispánnal, ennek installáczióján általánosan ismert afférje volt. A képviselőháznak a múlt évben lett először tagja, amikor az udvardi választókerületben buktatta ki Feszty Béla volt szabadelvüpárti képviselőt, s a függetlenségi és 48-as párt programjával nyert mandátumot. Az idei évben kerülete egyhangúlag választotta meg. Budapest, IV., Kristóf-tér 2. — Szentpéter, Komáromm. Bogsán. KrassószörényBrediceanu Korjolán megye. (román nemzetiségi). 1850. január hó 5-én született. Atyja, Vazul, kiváló népszónok hirében állott. Gimnáziumi tanulmányait Lúgoson, Aradon és Belényesen, a jogot pedig Pozsonyban, Nagyváradon és Budapesten végezte. 1874. január 3-án nyerte el ügyvédi oklevelét. Gyakorlatot Lúgoson folytat. 1875-ben Szende Béla, volt miniszter ellenjelöltje volt Lúgoson, az 1884-iki választáson pedig Tisza László ellen lépett föl Németbogsánban, de mindkét helyen eredménytelenül próbálkozott. Krassó-Szörény vármegye közgyűlésein élénk részt vett, s a románok követelései mellett kardoskodott. Mint védő, egyike a legkiválóbbaknak, s különösen izgatási perekben szerepelt. Disztagja több román egyesületnek. Az idei évben két kerületben is megválasztották: Bogsánban és Oraviczán, az utóbbi helyen Szterényi József államtitkárral szemben. Budapest, V., Alkotmány-utcza 16. — Lúgos. Facset. Hajdú Frigyes (függetlenségi és 48-as). Született 1873. augusztus 6-án Balkányban, Szabolcsmegyében. Gimnáziumi tanulmányait Nyíregyházán, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte, ahol 1893. deczember havában, tehát alig 20 éves korában az összes államtudományok tudorává avattatott. 1894. január 1-től ugyanazon év szeptember l-ig Berlinben