1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - III. Választókerületek megyék szerint - Győrmegye - Markos Gyula

284 m.-fehértemplomi lovas hadapródiskola növendéke lett. A had­seregben, mint huszárfőhadnagy, tanára volt a bécsújhelyi katonai vivő- és tornatanár-képzőnek. Tizenkét évi katonai szolgálat után kilépett és Győrben telepedett meg. 1896-ban Győr városa tör­vényhatósági bizottsági tagnak, a győrszigeti kerület pedig nép­párti programmal országgyűlési képviselőjének választotta meg. E kerületet, melynek neve 1906. évi január 1-től kezdve zámolyi kerület lett, képviseli azóta folyton, előbb néppárti, most pedig függetlenségi program alapján. A korábbi években életmenté­sért a koronás arany érdemkeresztet kapta, 1904-ben pedig cs. és kir. asztalnokká nevezte ki a király. Sikeresen foglalkozott zeneszerzéssel és a magyar sportirodalom tevékeny munkása, Mint kitűnő vivó négy éven át volt kedvelt vivóbajtársa a nagy Szilágyi Dezsőnek. A császári és királyi 7. sz. huszárezrednek jelenleg is tartalékos főhadnagya. Budapest, VIII, Mária-utcza 21. — Győr. Peér. Markos Gyula (függetlenségi és 48-as). Nagykanizsán, Zalamegyében született 1861-ben. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte el, azután Veszprémbe ment a szemináriumba, s itt 1885-ben áldozárrá szentelték fel. Hét évig a vidéken segédlelkész volt, ekkor a fővárosba költözött és meg­alapította a „Herkó Páter" czimü élczlapot, amelyet azóta szer­keszt. Már 1886-ban Maroshalmi álnév alatt kiadta népdalainak gyűjteményét, amelyek közül számos igen szép dalt („Gyöngy­virágos selyemkendőm ...", „Szomszédunkban van egy hajlék" stb.) országszerte ma is énekelnek. A szépirodalom terén is sikerrel működik. „Katholikus őrtüzek" czimen hat kötet irány­verset, „Keresztény balladák" czimen pedig költeménykötetet adott ki. Tevékeny része volt annak idején a néppárt alakításá­ban, sőt e párt elnevezése is tőle származik. A néppárt azonban 67-es alapra állván, Markos kilépett a pártkötelékből és katolikus irányú politikáját a sajtóban függetlenségi alapon folytatta tovább. 1905-ben és az idén is a függetlenségi és 48-as párt elveivel nyert mandátumot a győrmegyei peéri választókerületben. Budapest, József-körut 49.

Next

/
Oldalképek
Tartalom